K-Monitor Adatbázis

Az Európai Bizottság kezdeményezi a Lengyelországnak járó, befagyasztott uniós források feloldását - jelentette be Ursula von der Leyen bizottsági elnök Varsóban. A helyreállítási alapból és a kohéziós támogatásokból összesen 137 milliárd euróról van szó, és még az EP-választások előtt - sajtóértesülések szerint már áprilisban - lezárhatják a 7. cikk szerinti eljárást is Lengyelországgal szemben. Ezzel a Tusk-kormány legfőbb választási ígérete teljesülhet, Magyarország pedig egyedül maradhat az Európai Unió szamárpadjában.

A Magyarországnak szánt 21,8 milliárd eurónyi, vagyis közel 8300 milliárd forint összegű uniós támogatás zárolásának okairól készített a Magyar Helsinki Bizottság interaktív weboldalt Eltékozolt lehetőségek címmel. Az anyagból kiderül, hogy megannyi feltételnek kellene ahhoz teljesülnie, hogy hazánk megkaphassa ezeket a pénzeket.

Az Európai Bizottság kész eleget tenni a magyar kormány néhány követelésének, cserébe az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatás biztosításáért, írja bennfentes informátorokra hivatkozva a Financial Times.

Költségvetési csalás gyanúja miatt indított nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a zsadányi kerékpárút befejezési munkálataival kapcsolatban – derült ki Polt Péter Hadházy Ákosnak adott válaszából. A legfőbb ügyész jelzésére az adóhatóság azután indított eljárást, hogy lapunk megírta: olyan cégek is pályáztak a kivitelezési munkákra, amelyek nagy valószínűséggel nem lettek volna alkalmasak azok elvégzésére. A céljuk csak az ajánlatok benyújtásáért járó uniós támogatások lehívása lehetett, ami felveti a csalás gyanúját.

Az EU megnyitotta a pénzcsapot, mert úgy értékelte, hogy a magyar kormány teljesítette a tőle megkövetelt igazságügyi reformot.

„Megkezdődtek a kifizetések, végre itthon van a hazánknak jogosan járó uniós források első része!” - írja Facebookon Navracsics Tibor, területfejlesztési miniszter.

Folytatjuk cikksorozatunkat, amelyben irányítottnak látszó tendereket mutatunk be egy akkreditált közbeszerzési szakértő segítségével. Ezek az eljárások már a kiírásuk pillanatában gyanúsak, ugyanis olyan feltételeket tartalmaznak, amelyek jelentősen lecsökkenthetik a tisztességes verseny lehetőségét, és így a közpénzek nem kellően hatékony elköltését eredményezhetik. Ezúttal két uniós forrásból finanszírozott vidéki projektet és két budapesti felhívást mutatunk be. Októberi szúrópróbánk.

A birtokunkba jutott dokumentum szerint a V-Híd úgy jelentette készre a vonal biztosítóberendezését, hogy „a MÁV vizsgáló kollégái korlátozottan fértek hozzá”, így nem tudták megfelelő módon megvizsgálni.

A Szabad Európa több, egymástól független forrásból származó információi szerint a V-Híd anyacégének vasúti biztosítóberendezésével volt gond.

Kelenföld és Törökbálint között, 2025-2027 között valósulna meg a tervezett beruházás, amelynek során a lakóházak közvetlen közelében is elhaladó vágányok számát kettőről négyre növelnék. A hivatalos indoklás szerint a bővítés főként a személyszállító vonatok sűrítésére irányul, ám a valóságban a teherforgalom is brutálisan megnőne. Különösen a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt, amely a Kínából érkező megnövekvő áruforgalmat fogja kiszolgálni.