A fideszes vezetés bukása után a kormány rendelettel elvonta a 19 milliárdos költségvetésből azt a 7 milliárdot, amit a város atomerőműtől kap iparűzési és ingatlanadóként.
Októbertől ellenzéki vezetésű lesz a város, a kormány nem hagy náluk sok pénzt: egy tollvonással különleges gazdasági övezetté nyilvánította a paksi atomerőmű területét. A leendő polgármester szerint az alapvető működéshez szükséges pénzt veszik el.
Paks II. körül forr a levegő. Ennek oka többek közt, hogy az egyik legnagyobb magyar beruházás építési területéről a veszélyes hulladék illegális helyre kerülhetett. A kormányhivatal az év elején úgy találta, hogy minden rendben, ám a rendőrség nyomoz.
Egy ötvenezer forintos, egy évvel a rajta szereplő dátum után vásárolt számlával bizonyítaná Süli János családi cége, hogy valódi munkára kapta az EU-pénzt, miközben a tehenészetben nem találtak a vizsgálat vezetői sem teheneket, sem mezőgazdasági munkára utaló jelet.
Bár egyelőre még csak földmunkák, azaz nagyjából csak ásás zajlott a Paksi Atomerőmű bővítése kapcsán, így is 224 millió forintba kerültek bizonyos kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok. E kommunikációs terheket Balásy Gyula cégei vették le ennyi közpénzért az állam válláról.
Majd’ egy év elteltével még zajlik annak a frissített dokumentumnak az elbírálása, ami a Paks II. végleges létesítési engedélyének alapja – az atomhivatal az elbírálást eredetileg 120 napra taksálta. A hosszú gyártási idejű alkatrészek egy része már készül Oroszországban, ezek külön engedélyeket kaptak, de a hivatal a gyártást is ellenőrzi.