K-Monitor Adatbázis

Milliárdos állami támogatások és megrendelések egyengették a Fidelitas egy maroknyi csapatának útját, hogy hat év alatt a nulláról építsen fel egy nagy vállalatcsoportot, háttérben a legfelsőbb politikai körökből érkező mentorokkal.

Több mint hét hónapja hiába próbáljuk megtudni az illetékes szervektől, milyen gyakran fordult elő hulladéktűz az elmúlt években Magyarországon. A Katasztrófavédelem több elutasító válaszában is azt közölte, hogy nem végeznek ilyen adatgyűjtést. Olvasónk és egy technológiai megoldás segítségével azonban végül megszereztük az adatokat egy publikus, online, ámde kereshetetlen adatbázisból – amelyet a Katasztrófavédelem működtet. Az így legyűjtött adatok szerint az elmúlt hat évben 350-szer gyulladtak meg hulladéklerakók, -tárolók, hulladékkezelő telepek, hulladékfeldolgozó üzemek és illegális szemétlerakatok Magyarországon. Az elmúlt héten is égett két hulladéklerakó. A hulladékok égésekor a levegőbe kerülő nagy mennyiségű káros anyag akár több mint száz kilométeres távolságban is szennyezi a környezetet és a lakosság egészségét a kutatások szerint. Adatvizualizáción mutatjuk a tüzeket.

A hulladékgazdálkodás kisgömböcétől, a részben magánkézben lévő Vertikál Zrt.-től félti a szekszárdi önkormányzat hulladékos cégét a helyiek egy része. Az önkormányzati testület nemrég a Vertikál vezetőjét választotta az önkormányzati cég vezetőjének, többek szerint ez igazolja a félelmüket.

November 22-én adta ki elmarasztaló jelentését az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) egy magyarországi regionális hulladékkezelési projekt uniós támogatásaival kapcsolatban. Az OLAF sem a pályázatokat, sem a projektgazdát nem nevesítette és érdeklődésünkre sem árulta el. Ugyanakkor a közleményükben leírt részletek és korábbi ismereteink alapján arra következtettünk, hogy az észak-balatoni hulladékgazdálkodási projekteket vizsgálta és találta szabályellenesnek a hivatal. Kérdésünkre az észak-balatoni rendszert működtető szervezet megerősítette, hogy valóban most vizsgálta őket az OLAF, ugyanakkor a közleményben leírtak jogosságát tagadják. Arra a kérdésünkre, hogy honnan teremtenék elő a több mint 4 milliárd forintot, ha tényleg vissza kell majd fizetni az Uniónak, nem kaptunk választ.

Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) mai közleménye szerint négy magyarországi hulladékkezelési projekt esetében nem a célnak és a szabályoknak megfelelően használták fel az uniós pénzeket, amelyeket a hulladékkezelés hatékonyságának a javítása és környezetbarát üzemeltetése céljából kaptak. Ezt a célt ráadásul nem is feltétlenül érték el a hulladékkezelők, ugyanis számos alkalommal ütött ki tűz ezeken a telephelyeken, amelyek veszélyes anyagok kibocsátását, súlyos légszennyezést és elviselhetetlen bűzhatást okoztak.

A Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. hétfőn közleményben jelentette be, hogy megindítja „a szükséges jogi eljárásokat" a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő (NHKV) Zrt. ellen annak érdekében, hogy a fővárosiak által befizetett hulladékgazdálkodási díjakat „visszaszerezze”. Az NHKV közleményben reagált a közleményre.

A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. (NHKV Zrt.) hétfőn kiadott közleménye szerint a cég időben kifizeti számláit, nincs lejárt tartozása, és visszautasítja Mártha Imrének, a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának állításait.

A Mol 2023 közepétől 35 évig fogja gyűjteni és kezelni az ország szemetét.

Pest megye számos településén hetekig nem vitték el a házak elől a szelektíven gyűjtött szemetet, előfordult, hogy a háztartásit se. A részben államosított és központosított, rezsicsökkentéssel sújtott hulladékgazdálkodási rendszer megbukott. A lakosok az önkormányzatokat okolják, de a kormánynak és a Fidesznek is kellemetlen a helyzet.

A Zöld Híd önkormányzati társulás elnöke azt állítja, a szolgáltató több mint egymilliárd forinttal kevesebb összegről állíthat ki számlát az NHKV-nak, de az állami kukaholding még azt sem fizeti ki. Egyre több települést érint a Pest megyei szeméthelyzet.