K-Monitor Adatbázis

Óriási tartozást generált egy szabolcsi vállalkozó, miközben vagyonát másik cégébe menekítette. A nyírpazonyi cég felszámolása során egymilliárd forintos hitelezői igénybejelentés érkezett, csődbűntett a gyanú.

Cégtemetőt számoltak fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) dél-alföldi pénzügyi nyomozói: a nyomozás során a kezdeti négyről harmincötre bővült a gyanúsítottak száma, az ügyben közokirat-hamisítás mellett adócsalás és sikkasztás miatt emeltek vádat.

Több mint négyszázmillió forint kárt okozott az a betonacél-szereléssel és -értékesítéssel foglalkozó nógrádi bűnszervezet, amelynek tagjait a NAV pénzügyi nyomozói buktatták le. Tizenhárom gyanúsítottat hallgattak ki, százmillió forint értékben zárolták az elkövetők vagyonát.

Mik voltak Simicska emlékezetes, február 6-i dühkitörésének közvetlen előzményei? Milyen piaci változások várhatók a médiában és az építőiparban az Orbán– Simicska-konfliktus következményeként? Összefoglalónkban ezekre keressük a választ.

A múlt héten botrányos körülmények között véget ért Orbán Viktor és Simicska Lajos negyedszázados szövetsége. Simicska lemocskolta Orbánt, médiabirodalmának Orbánhoz hű vezetői felmondtak. Visszatekintünk a most lezárult korszakra. A hosszú, fagyos ellenzéki évek idején növögető Simicska-féle cégbirodalom a második és a harmadik Orbán-kormány alatt vált százmilliárdos, komplett üzletágakat lefedő, sokkarú polippá az építőipartól a szerencsejátékig.

Krízishelyzetbe került Demján Sándor egyik emblematikus cége, az Arcadom Zrt., amelynek felszámolását a múlt héten rendelte el a bíróság. A társaság régóta pengeélen táncolt. A bukás oka a válság: nincsenek olyan beruházások, amelyeknél az Arcadom labdába rúghatott volna.

Fantasztikus lehetőségek adódnak az új magyar főúri kaszt előtt. Oligarchákról már túlhaladott beszélni, itt komoly udvartartás alakult ki, jobbágyokkal, még inkább rabszolgákkal a háttérben. A függelmi viszonyok szemléltetésére, az új elit bemutatására elég, ha Lázár (a miniszter) vadásztársaságban töltött önfeledt óráinak kordokumentumait nézegetjük.

Egy uniós hatóság, majd annak nyomán a magyar Közbeszerzési Döntőbizottság (KDB) is versenykorlátozó feltételnek minősítette közeli aszfaltkeverő-telephez kötni az útépítési tendereken való indulást. Mindez sokba kerülhet az államnak és az adófizetőknek.

A cáfolatok ellenére zavarosak a kormánypárti politikusok útépítő-különadóról szóló nyilatkozatai: mindig hagynak egy kommunikációs kiskaput, ami arra utal, hogy valami sarc féle azért készülhet a Miniszterelnökségen.

Lázár János szerint nem terveznek különadót kivetni az útépítő cégekre. A Miniszterelnökséget vezető miniszter erről a TV2 csütörtök esti híradójában beszélt. Azt mondta, hogy a magyar kormány megvédi a magyar cégeket, de csak azokat.