K-Monitor Adatbázis

Hiába ígérte a kormány, hogy a nem csaló színházak nem járnak rosszk a tao-rendszer megszüntetésével, durván bezuhant a legtöbb független színház állami támogatása.

Szemerey Tamás és Zoltán érdekeltségének 2,65 milliárd forintos tavalyi nettó árbevétele közel 36 százalékkal lett kevesebb a 2017-esnél, adózott nyeresége viszont csaknem elapadt, mindössze 23 millió forintot mutatott 2018 végén az egy évvel korábbi 264 millióval szemben. Mindössze 1,79 millió forint adót kellett a cégnek fizetnie a 2018-as éve után, 12,5 millióval kevesebbet, mint 2017-ben, de az igazi csökkenés 2016-hoz mérhető, abban az évben a Pécsi Sörfőzde még 2,56 milliárd forint jövedéki adót szurkolt le. Vagyis a profilváltással valóban több mint 2 milliárdot spórolt a cég – ahogy azt az Mfor.hu hetekkel ezelőtt már egy képviselői kérdésre adott válasz kapcsán előrejelezte. A Pécsi Sörfőzde kilátásait ugyanakkor javítja, hogy gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program keretében 467,6 milliárd forint vissza nem térítendő állami támogatást kapott tavaly kutatás-fejlesztésre, amely ez év elején indult el.

Vagyis azzal, hogy pont akkor zsugorította magát kisüzemi sörfőzdévé, amikor a parlament a huszonötszörösére emelte az előállított sör mennyisége után járó 50 százalékos adókedvezményt. „A Pécsi Sörfőzde termelési adatai üzleti titoknak minősülő adatok, az általa befizetett adó pontos összege pedig adótitkot képez, így az Ön által kért adatok nem adhatók ki, nem nyilvános információk, a jogosult, azaz a Pécsi Sörfőzde hozzájárulása nélkül mással nem közölhetőek”. Ezt válaszolta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára arra a képviselői írásbeli kérdésre, miszerint „Mennyi adóbevételtől esik el a magyar költségvetés azért, mert a Matolcsy György rokonai által tulajdonolt Pécsi Sörfőzde nem nagy sörgyártóként fizet adót”?

A BIF Nyrt. 2016-ban bejelentette a középtávú stratégiáját, egy kisrészvényes ezt komolyan vette, magyarul elhitte az abban foglaltakat és ennek megfelelően részvényeket vett. Mire a felügyelet megbírságolta és ezt egy független bíróság is helyben hagyta. Egy teljességgel érthetetlen sztori következik.

Bár más sportszervezetek jó esetben is csak álmodhatnak ekkora támogatásról, Felcsúton ez 2015 óta a legalacsonyabb TAO.

Nehéz megtalálni a logikát abban, ahogy magyarázza az ekhó-törvény módosítását a Fidesz egyik képviselője.

Varga Mihály pénzügyminiszter az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról (ekho) szóló törvényen változtatna.

Nem kellett sokáig találgatnunk, hogy a múlt értékeit előszeretettel felemlegető hatalom vajon miért bontja le ilyen elszántan a magyar örökségvédelmi rendszert, a választ gyorsan megkaptuk: a feladatát megfelelően ellátó hivatalos szerv csak útban lett volna. A szakmai munka ugyanis amellett, hogy hosszú és unalmas, felesleges akadályokat gördít a NER haszonélvezőinek új hobbija, a kastélyvásárlás és -felújítás elé. A járási hivatalokba és magáncégekbe szétszórt örökségvédelmi szakemberek jóval kevesebb gondot okoznak, valódi rendszer híján pedig végre úgy működhet minden, ahogy azt elvárják tőle: kontroll nélkül.

Fél év alatt sikerült kiszednünk a Magyar Labdarúgó-szövetségből (MLSZ), hogy az elmúlt három évben melyik cégek nyújtottak TAO-támogatást egyes kormánykedvenc futballkluboknak. Most először kerül nyilvánosságra, mely cégeken keresztül dől a közpénz a Felcsút, a Fradi, a Kisvárda, a Mezőkövesd, és a Videoton kasszájába. Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Kuna Tibor és Orbán Győző cégei mellett az OTP, a MOL és a Telekom is nagy összegeket adott a vizsgált focicsapatoknak.

Közel másfélszeresére növelte 2017-ben árbevételét a TV2 Zrt., aminek köszönhetően története során először megelőzte az RTL-t. Az Andy Vajna tulajdonában álló csoport tavaly 34,5 milliárd forintos forgalmat hozott össze, 11 milliárddal többet, mint 2016-ban. A gyors bővülés sem volt azonban elég ahhoz, hogy a vállalat eredménye nyereségbe forduljon. Igaz ezúttal legalább nem 7, csak 2 milliárd volt a veszteség.