2015-ben kezdődött az egykor az éjszaka császárának tartott Vizoviczki László titkosított vesztegetési pere. A debreceni hadbíró azonban idén tavasszal beteg lett, így új bíróra, Kiss Károlyra szignálták az aktákat. Az új hadbíró százhatvan tárgyalási napot tűzött ki 2021 elejéig. Csak akkor várható elsőfokú ítélet.
A fideszes képviselő feleségét és unokahúgát is a vádlottak padjára ültetik, még az édesanyja is a vádhatóság látókörébe került. Bár Simonka György helyett gyakran a felesége vette át a pénzt, mindenki tisztában volt a politikus vezető szerepével a bűnszervezetben az ügyészség szerint.
A NAV Központi Hivatal Pénzmosás Elleni Információs Iroda feljelentése alapján indult ügyben az országgyűlési képviselő mentelmi jogát a legfőbb ügyész indítványára az Országgyűlés felfüggesztette, majd az ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Simonka Györgyöt, aki nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését.
Egy közvetítőcég 2,2 millió euróért kapott szoftvert a Microsofttól, majd 3,76 millióért adta tovább a kormánynak.
Felesége szoláriuma köti össze az MSZP-s Molnár Zsoltot a belvárosi ingatlanmutyi nagykutyáival. A történetben feltűnik egy szocialista táskás ember és néhány alvilági híresség is.
A kilencvenes évekbeli gazdasági bűncselekmény-sorozat, az ún. olajozás irányítói és hivatali tettestársaik megúszták a felelősségre vonást. Jellemző, hogy olajozás miatt egy, a láncolat vége felé álló végrehajtót ítéltek a leghosszabb szabadságvesztésre.
Bár Simonka György fideszes országgyűlési képviselő továbbra is gyanúsítottja annak a 1,4 milliárd forint értékű, európai uniós támogatások eltüntetésével kapcsolatos költségvetési csalási és hivatali vesztegetési ügynek, ami miatt az Országgyűlés a mentelmi jogától is megfosztotta a politikust, Simonka egyáltalán nem húzódott félre, és továbbra is igyekszik az uniós támogatások kiosztásáért felelős állami körökben mozogni.
Az elsőrendű vádlottat vesztegetés elfogadása, folytatólagosan elkövetett csalás, költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt ítélték el.
Az ügyészség a kétmilliárdos áfacsalás ügyében kiadott, név nélküli közleményében azt írta, a több mint fél évtizeddel ezelőtti cselekményeket tartalmazó vádirat lényege, hogy egy cukor- és étolaj-kereskedelemmel foglalkozó cég irányítója annak érdekében, hogy versenyelőnyre tegyen szert és a belföldi termékértékesítése után keletkezett általános forgalmi adó fizetési kötelezettségét csökkentse, valótlan tartalmú beszerzési számlákat fogadott be, amelyeket adóbevallásaiban szerepeltetett. A vádlott egy társával kizárólag az általános forgalmi adó megfizetésének elkerülése érdekében hozott létre és működtetett fiktív cégláncolatot. A láncolat elején Szlovákiából nettó áron szereztek be cukrot, étolajat, rizst, sajtot, majd az általános forgalmi adó megfizetését elkerülve, több lépcsőben eladták hazai cégeknek. A magyarországi oldalon úgynevezett “eltűnő” – adót nem fizető – cégeket használtak, amelyek papíron továbbszámlázták az árut a láncban hátrébb álló cégeknek. A valódi kereskedő így versenytársainál jelentősen olcsóbban szerezte meg és hozta forgalomba az élelmiszeripari termékeket. Emellett a fiktív számlák alapján az adót is elcsalta, amivel a 2011-2012-ben több mint kétmilliárd forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek. A Fővárosi Főügyészség nyolc ember ellen nyújtott be vádiratot a Fővárosi Törvényszékre költségvetési csalás és hamis magánokirat felhasználása miatt.
Egy kétmilliárdos étolaj-korrupcióval kezdődött az egész történet.
