Az ellenzék nyílt zsarolásról beszélt azon a csütörtöki gyulai rendkívüli testületi ülésen, amelyen a helyi víziközműcég államnak történő ingyenes tulajdonadásáról volt szó. Görgényi Ernő fideszes polgármester időlegesen kész lenne ellenállni; azt hangsúlyozta, hogy ezek a cégek a legjobb helyen önkormányzati tulajdonban vannak. De mint fogalmazott, felkészülnek a legrosszabb forgatókönyvre is.
Több ivóvíz szivárog el az állami, mint a nem állami tulajdonú szolgáltatók vezetékeiből – ez derült ki a Víz Koalíció közadatigénylése nyomán.
Az ország egyik legmagasabb szennyvízdíját állapították meg az egyik legszegényebb településen, a Békés megyei Dombegyházon, ami a fideszes polgármester szerint is vállalhatatlan. Az emberek lakossági fórumon úgy döntöttek, nem hajlandók fizetni.
Állami beavatkozásra vár az Alföldvíz, ami lehetne tulajdonosi tőkejuttatás, rezsicsökkentés-kompenzáció, közműadó-megszüntetés vagy az önkormányzati tulajdonosok által kezdeményezett vagyonátvétel is. De mielőbb dönteni kéne.
602,8 millió forintos állami többletforrást kap még az idén az Alföldvíz Zrt. A címzett támogatást, amit Békéscsaba önkormányzata kap meg, béremelésre és veszteségrendezésre fordítják, egy új törvénynek köszönhetően pedig jóval kevesebb közműadót kell majd fizetniük.
A békési vízmű milliárdos veszteségét a kormányzati döntések sorozata okozta, de jócskán megtolta azt egy bebukott projekt is, ahol felbukkan Mészáros Lőrinc neve is. Kényszerpályára sodródtak a tulajdonos önkormányzatok, hiszen úgy mentik meg a céget, hogy közben magukat fosztják ki. Az állam viszont most olcsón is megveheti a céget.
Furcsa problémát okoz a feszültség-ingadozás a Csongrád megyei Kübekházán: pár másodperces áramkimaradás vagy áramingadozás esetén is leállhat az uniós százmilliókból épített rendszer, és nincs helyi ember, aki ezt visszakapcsolhatná. Az ivóvízminőség javítását szolgáló beruházást a Békés Drén Kft. végezte. A céget és az Alföldvíz Zrt.-t is hiába kerestük.
Díjmentessé válnak a közműcsatlakozások a lakosságnak és a kisvállalkozásoknak 2017. július 1-jétől – ezzel büszkélkedett a kormány körülbelül egy éve. A víziközmű szolgáltatók már akkor arra figyelmeztettek, hogy nem lesz itt nagy spórolás. Most az is kiderült, miért mondták.
