K-Monitor Adatbázis

Nyilvánosságra kell hoznia a kormánynak a számára készült Századvég-tanulmányokat, miután a Kúria helybenhagyta a korábbi másodfokú ítéletet. A kormány még törvényt is módosított, hogy a későbbi döntések meghozatalára alkalmas adatokat nem kötelesek nyilvánosságra hozni közérdekű adatigénylés esetén. A nyilvánosságra kerülő tanulmányok alapján kiderülhet az is, hogy hozzáfért-e a Századvég minősített adatokhoz, noha a minősítést csak 2013-ban kapták meg ehhez.

G. Fodor Gábor 2013-ban esett át nemzetbiztonsági ellenőrzésen, Arthur Finkelstein, a Fidesz kampánytanácsadója viszont nem volt átvilágításon, így nemzetbiztonsági tanúsítványa sincs - derül ki a belügyminiszter írásos válaszából, amelyet Fodor Gábor független képviselő kérdéseire adott. Pintér Sándor közölte azt is, milyen feltételek alapján vonhatják vissza az ellenőrzések után kiadott minősítéseket, de az nem derült ki teljesen egyértelműen, mi a helyzet az azóta főszerkesztőnek is kinevezett G. Fodor Gábor minősítésével.

Többet titkosít az Orbán-kormány, mint a baloldali kormányok tették azt 2006 és 2010 között. Tavaly május óta 32 darab, semmilyen módon nem nyilvános 3000-es sorszámú kormányhatározatot hozott a kabinet. Az Origo megszerzett hét, már lejárt minősítésű hasonló kormánydöntést a Bajnai-kormány időszakából.

Van Századvég-ügy, amelynek feltárásában a nemzetbiztonsági bizottság tegnapi ülésén csak félig jártak sikerrel. Az ugyanis nem derült ki, hogy 2013 októbere előtt hozzájuthatott-e minősített iratokhoz az alapítvány. Molnár Zsolt, a testület MSZP-s elnöke ezért más szocialista képviselőkkel együtt közérdekű adatigényléssel, interpellációkkal, kérdésekkel akarja kideríteni, kitől, milyen megbízást kapott a Századvég, amely 2010 és 2014 között 3,9 milliárd forint értékű munkát végzett a kormánynak. A fideszes Németh Szilárd viszont lezártnak tekinti az ügyet.

A Magyar Liberális Párt (Liberálisok) közérdekű adatigényléssel kívánja megismerni a Századvég-csoport összes, a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) készített tanulmányát.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságán előkerült a kormányzati stratégia megalkotásával megbízott Századvég alkalmazottainak listája, akik államtitkokhoz férhettek hozzá 2013 óta. A probléma forrása, hogy cégnek 2010 óta vannak stratégiai megbízásai, de korábban nem férhettek hozzá elvileg államtitkokhoz.

A Liberálisok szerint minden bizonnyal van titkolnivalója a Századvégnek, ha csaknem egy hét kellett ahhoz, hogy reagáljanak a velük kapcsolatos hírekre. Úgy látják: nem lehet véletlen az sem, hogy a civilek számos kísérlete, valamint Lázár János ígérete ellenére sem ismerhette meg a mai napig a nyilvánosság a milliárdokért készített tanulmányokat.

Az állam látszólag drákói szigorral védi a titkait, ám a szabályozás miatt valójában hanyag eleganciával bánik velük. A jelenlegi állapot visszaélésekre is alkalmat teremt, ám ha az ilyet kizárnánk is, a nemzetbiztonsági kockázat mindenképpen jelentős. És mindez nemcsak elméleti történet, hanem a nagyon is köztünk élő valóság.

Napirendre tűzi a Századvég-ügyet következő ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága - közölte a testület szocialista elnöke.

Ott enyhített a titoktartáson a kormány Paks 2 ügyében, ahol a legkevésbé sem volna indokolt, ennek okaira pedig igencsak kíváncsi Jávor Benedek EP-képviselő.