A Strasbourgi bírósághoz fordul több hortobágyi gazda is, mert a Kúria is helybenhagyta a sokat vitatott földpályázat eredményeit. Évtizedek munkája megy kárba.
Közel 15 milliárd forintot költ arra a kormány, hogy megszerezze és saját elképzelései szerint fejlessze a Mezőhegyesi Ménesbirtokot, amely egyáltalán nem szorult volna állami mankóra. Ebből 1,2 milliárdot csak azért kell kifizetni, mert elbukott a cég vagyonának erőből történő megszerzése. A mintagazdaság kedvéért az állam túllép a saját maga által meghatározott birtokmaximumon is, több mint ötszörösen. A Miniszterelnökség azzal indokolja, hogy a szakképzés, a felnőttképzés és az egyetemi gyakorlati képzés egyik legszínvonalasabb magyarországi helyszíne lesz az állami mintagazdaság.
Budapest — Több politikus érdekeltsége is milliárdos agrártámogatásokhoz jutott az elmúlt években – derül ki a kedden nyilvánosságra hozott top 500-as listáról.
A beruházások jelentik a legfőbb prioritást a Vidékfejlesztési Operatív Programban, mintegy 400 milliárd forintot szánnak a csaknem 1200 milliárd forintos programból erre a célra ebben az uniós költségvetési ciklusban.
Egy, a Csányi Sándor tulajdonában lévő cég kapta a legtöbb agrártámogatást 2007 és 2015 között, míg a képzeletbeli dobogóra két olyan cég került fel, amely azóta már végelszámolás alatt van.
Még nem hagyta jóvá Brüsszel hazánk 2020-ig szóló vidékfejlesztési programját, amelynek elemei összesen 1250 milliárd forintnyi uniós pénzt hozhatnak. A hatalmas összegű agrártámogatások hatása eddig kevéssé látszik a magyar mezőgazdaság versenyképességében.
A tényfeltáró újságírás nem csak abból áll, hogy adatbázisokat böngészve gyűjtjük az információkat. Néha ki kell menni terepre, mert csak a helyszínen lehet ellenőrizni, hogy az adatok, amiket találtunk, az információk, amiket kaptunk, egybeesnek-e a valósággal. Ezúttal egy földpályázatos ügyön dolgozott Móricz Csaba, az Átlátszón rendszeresen publikáló kollégánk.
A kishantosi biogazdságtól és a Greenpeace-től is 14 milió forintot követel az NFA. A földhaszonbérleti pályázatokon vitatott körölmények között új bérlőkhöz került földterületek őrzése, és a vita miatt kiesett bérleti díjat vernék le rajtuk.
Állattartó gazdák tucatjai maradtak legelő nélkül a Bihari-síkságon és a Hortobágyon. A gazdák az állatok éhen halása miatt kongatták a vészharangot a múlt héten, hogy felhívják a figyelmet a Hortobágyi Nemzeti Park kezelésében álló földhaszonbérletek megpályáztatása körüli visszásságokra, és az ellehetetlenült gazdák helyzetére.
Ha rajta múlna, nem is lenne nagybirtok, mégis: a gond nem velük van, hanem azokkal a középbirtokosokkal, akik a helybelieknek nem adnak munkát – mondta az Indexnek Fazekas Sándor.