K-Monitor Adatbázis

Elutasította az Alkotmánybíróság (Ab) néhány nappal ezelőtt Eiselt György volt belügyminisztériumi helyettes államtitkár, egykori Nemzeti Közlekedési Hatósági (NKH) stratégiai főigazgató alkotmányjogi panaszát, amelyben azt kérte, hogy állapítsák meg a büntetőügyében meghozott kúriai végzés alaptörvény-ellenességét, és semmisítsék meg az ítéletét.

Tavaly nyáron kikértük az NGM-től a felcsúti kisvasút uniós pályázatát, de a minisztérium nem adta ki a dokumentációt, ezért pert indítottunk. Az első tárgyalás előtt néhány órával azonban az NGM átadta részünkre az iratanyagot. Most közzétesszük a 225 oldalas hatástanulmányt, amivel Mészáros Lőrinc focialapítványa 600 millió forint EU-s támogatást kért és kapott a kormánytól. A pályázó azzal számolt, hogy a projekt évi 1,5-2 millió forint veszteséget termel majd.

2016 végén pereltük be a Bírósági Végrehajtó Kart, mert a NAIH állásfoglalása ellenére sem adták ki a gazdálkodási adataikat. Most a bíróság kötelezte őket az Átlátszó által kért adatok kiadására. A bíróság döntése nyomán megkapott szerződéslistákból kiderül, hogy tavaly 1,45 milliárd, idén 800 millió forintot költöttek tájékoztató kampányokra, és 7,2 millió forintért írattak tanulmányt a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-vel.

A bíróság első fokú ítélete szerint a közhasznú civil szervezet közfeladatot ellátó szervként köteles adatigényléseket teljesíteni az általa kezelt, személyes adatnak nem minősülő adatokról, így a jogi személyektől kapott támogatásairól is el kell számolnia a nyilvánosság előtt.

Noha a pályázatokat és elszámolásokat elvileg egy on-line rendszerbe töltik fel, a BGA mégis 115 ezer eurót számolna fel az általunk kért dokumentumok szkenneléséért, valamint 2,5 tonna ügyirat megmozgatásáért.

Vaskos költségtérítésért, ráadásul szinte olvashatatlanná homályosított, optikai karakterfelismerő programmal nem digitalizálható dokumentumok formájában volt csak hajlandó kiadni a Miniszterelnöki Kabinetiroda, mekkora összeget és milyen cégeknél költött az adófizetők pénzéből az “Állítsuk meg Brüsszelt” és a “Ne hagyjuk, hogy Soros nevessen a végén” üzenetű kormányzati reklámkampányokra. Munkatársunk sziszifuszi munkával összesítette az adatokat: az áprilistól a júliusi vizes vb-ig tartó kampány során összesen 7,2 milliárd forintot költöttek. A Mészáros Lőrinchez került Mediaworksnek 2 milliárd, Tombor András médiacégének 860 millió, Andy Vajna tévéjének és rádiójának összesen 510 millió, Habony Árpád lapjainak 260 millió forint jutott az első idei nemzeti konzultáció reklámbüdzséjéből, de több mint 100 millió forintot költöttek a Népszavánál és az ATV-nél is.

A önkormányzat által nyilvánosságra hozott adatok alapján Ferencváros az elmúlt két és fél évben 94 lakást adott el féláron vagy annál is olcsóbban. Összesen 1,39 milliárd forint forgalmi értékű ingatlantól vált meg így a kerület 668,5 millió forintért, vagyis a vevők összesen 722,5 millió forint engedményt kaptak. Ötvenöten 15 éves részletfizetési kedvezményt is kaptak, tehát a vételárat ráérnek 2030-32-ig kifizetni.

A Közérdekvédelmi Központ honlapján nyilvánosságra hozta az MVM Paks II. Zrt. 2014-ben, 2015-ben és 2016-ban kötött szolgáltatási és beszerzési szerződéseit, mivel azokat továbbra sem tette hozzáférhetővé az atomerőmű bővítéséért felelős állami vállalat.

Négyszázezer forintot szavazott meg a cserszegtomaji képviselőtestület a polgármesteri hivatal épületéről készített szakértői véleményre, de az épület tervezőjétől 23 ezer forintot kérnek a szerződés kiadásáért.

Januárban bepereltük a külföldi hírszerzésre specializálódott titkosszolgálatot, az Információs Hivatalt, mert nem adták ki a Soros-szponzorált szervezetekről készült tanulmányt, amire Lázár János hivatkozott egy kormányinfón. Februárban volt az első tárgyalás: az már kiderült a perben, hogy ilyen tanulmány nem létezik, de vannak az Információs Hivatalnál bizonyos adatok ebben a tárgykörben, amelyeket államtitokká minősítettek. Kiderült a perben az is, hogy az IH csak április végén, a perünk inditása után titkosította a parlament nemzetiztonsági bizottságának üléséről készült jegyzőkönyv idevágó részét – rögtön 2045-ig. A bíró felfüggesztette a pert és titokfelügyeleti eljárást indított, a NAIH pedig elkezdte vizsgálni az adatok minősítésének törvényességét.