Ha a budapesti kulturális életet felületesen követőknek öt ismertebb színházat kellene megnevezniük, akkor jó eséllyel olyan nagy hagyományokkal rendelkező intézmények jutnának eszükbe, mint a Thália, a Centrál, a Katona, az Örkény vagy a József Attila.
A magánkézben lévő kiadók azért mennek perre, mert szerintük az Oktatási Hivatal csak azért nem engedélyezi a tankönyveiket, mert nem állami kiadókról van szó.
ert indít az Oktatási Hivatal ellen öt magánkézben lévő tankönyvkiadó, miután több tankönyvük esetében elutasították hosszabbítási kérelmüket.
“Még csak elsőfokon nyertem meg a pert a kormány és a Roszatom ellen a paksi szerződések nyilvánosságáért, de máris pánikban módosítják a törvényt” – így vezette fel Facebook-posztjában Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője az mfor.hu cikkét, melyben arról írnak: az új paksi atomerőmű adatainak megismerését is korlátozhatja az a csomag, amit a tervek szerint az őszi ülésszakon tárgyal majd a parlament.
Minden jel szerint a jövőben kevesebb olyan történet kerülhet majd a nyilvánosság elé, ami a magyar politikusok, illetve családtagjainak fényűző életmódjáról, anyagi helyzetéről vagy épp érdekes kapcsolatairól szól. Legalábbis ezt célozhatja az a törvényjavaslat, amit Trócsányi László igazságügyi miniszter nyújtott be az Országgyűlésnek.
Több tízmillió forint mögé rejtene törvénysértéseket a külügy: a külképviseletek ugyanis számos alkalommal nem a jogszabályokat betartva szerződtek külföldi cégekkel. A jövőben azonban bármilyen vállalkozással összeállhatnak, és ez óriási nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
A Jobbik törvénymódosítást kezdeményez azért, hogy kétévente kötelező legyen nemzetbiztonsági átvilágításnak alávetni a kormánytagokat - közölte Mirkóczki Ádám, az ellenzéki párt szóvivője.
Az Állami Számvevőszék a héten feljelentette az ügyészségnél a Jobbikot, mondván, a párt akadályozza a gazdálkodásának ellenőrzését. A Jobbik a Simicska-cégekkel plakáthelyekre kötött szerződések miatt kerülhet bajba. Az ÁSZ ugyanis éppen szokásos, kétévente előírt ellenőrzését végezte a Jobbiknál, a 2015-16-os évet vizsgálták, amikor kaptak egy bejelentést a plakátszerződésekről, és addigi gyakorlátával szakítva a folyó évre is kiváncsi lett. De annyira, hogy még a szokásos ötnapos határidőt sem adták meg a pártnak, másnap megjelentek a Jobbik irodájában, és a szerződésekre lettek volna kiváncsiak. Miután nem kapták meg, a vizsgálatot azonnal lezárták, és értesítették az ügyészséget. Aznap pedig, amikor az ügyészség bejelentette, hogy nyomozást indít a párt ellen, kijött egy kormányrendelet, ami a törvénysértő pártok szankcionálásáról szól.
Az egyes törvények biztosítási, illetve pénzforgalmi tárgyú jogharmonizációjával kapcsolatos módosításáról szóló T/17566. számú törvényjavaslat egy igazi salátatörvény, amely alapvetően a belső piaci pénzforgalmi szolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel hivatott harmonizálni a magyar szabályokat.
Sok unalmas adózási változtatás közé dugta a kormány azt az egy mondatot a július végén megjelent új adóeljárási törvény tervezetében, amivel végleg eltitkolná, hogy mennyi tao-támogatást ad mondjuk a Mol, és mennyit kap mondjuk Mészáros Lőrinc vagy Garancsi István focicsapata. Az állam már több pert elvesztett az ügyben, ezért inkább átírja a törvényt.
