K-Monitor Adatbázis

Minden napos kemény munka megteremteni a jogi kereteit annak, hogy a gazdaságban a kormány elképzeléseinek megfelelően történjenek a dolgok. Ezért kell századszor módosítani mondjuk a közbeszerzési törvényt, vagy azt, ami az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságokra vonatkozik. Vannak a kiszámíthatóságnál és jogbiztonságnál magasabb rendű szempontok.

A kormány szándékai szerint szinte minden közpénzből működő állami vállalat gazdálkodási adatai titkosíthatóak lennének, visszamenőleg is. Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint viszont ez a terv alkotmányellenes, itt 14 oldalon keresztül részletezi, hogy pontosan miért.

260 milliárd forintot próbált eltüntetni a Pallas Athéné alapítványokkal a köz szeme elől a Matolcsy György vezette Nemzeti Bank. Ha elfogadják, a Varga Mihály által most benyújtott törvényjavaslat ennek az összegnek a sokszorosát fogja kivonni az infotörvény, azaz a közérdekű adatok megismerhetőségének hatálya alól.

A magyar jogszabályi környezet általában megfelelő feltételeket biztosít az olimpiai játékok szervezésével kapcsolatos korrupcióellenes rendszer kialakítására, de szükség lehet az olimpia sajátosságait figyelembe vevő további jogszabályok megalkotására is az Állami Számvevőszék szerint.

A szokásos évi költségvetési “salátatörvény” idén különös meglepetéseket tartogat. Varga Mihály ma benyújtott törvényjavaslata újabb pofon a közérdekű adatok nyilvánosságának: a köztulajdonban álló gazdasági társaságokat gyakorlatilag kivonja az információszabadság hatálya alól. Csak remélni tudjuk, hogy a nyomokban még létező alkotmányvédelmi reflexek ezúttal is gátat tudnak szabni a korrupció elleplezését szolgáló kormánypárti szándékoknak.

A postatörvény sikeres alkotmánybírósági tesztje után az állami és önkormányzati cégek körében teljes körűen titkosíthatóvá tenné a gazdálkodási adatokat a kormány egy most benyújtott törvényjavaslattal.

Messze még a vége, a nagyvonalú törvényalkotás által támogatott MNB veresége még nem teljes. Pontokba szedtük, hogy miért jó a hatályos törvények alapján a jegybanknak, hogy lett neki hat szépen felhizlalt alapítványa.

Matolcsy György és csapata mindent megpróbált, hogy kivonja az ellenőrzés alól az MNB forrásaiból létrehozott hat Pallas Athéné alapítvány és az azok által alapított öt cég működését. Volt itt egy nap alatt megszavazott „elvesztette a közvagyon jellegét” törvény, évek óta visszautasított, a végletekig elkerülni próbált közérdekű adatigénylések – de a nagy igyekezetnek, úgy tűnik, lassan vége lesz.

Tóth Bertalan szocialista képviselő fordult közérdekű adatigényléssel az MNB Pallas Athéné Domus Scientiae nevű alapítványához, hogy megtudja, hogy a jegybank 50,86 milliárd forinttal kibélelt szervezete kivel, mennyiért és milyen szerződéseket kötött.

A Magyar Posta most taktikát váltott, és azt írták vissza neki, hogy átnézik, hogy a kért adatok közül szerintük melyek a közérdekűek, és ezeket oda is adják, ha előbb Tóth kifizet nekik 67.763.321 forintot, és ha az általuk most megbecsült terjedelemnél a kért dokumentumok hosszabbak volnának, akkor további 1.910 forintot minden oldal után.