K-Monitor Adatbázis

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) tiszteletben tartja az Alkotmánybíróság döntését, az alapítványok minden olyan adatot ki fognak szolgáltatni, amit kikérnek, mondta Nagy Márton, az MNB alelnöke a Kossuth Rádió Déli Krónika című műsorában sugárzott felvételen.

A Magyar Nemzeti Bank csak a feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az azoknak nyújtott vagyoni hozzájárulás nem veszíti el közpénzjellegét – szögezte le az Alkotmánybíróság. Az alapítványok tevékenységének „titkosítását" célzó törvénymódosítás így nem hirdethető ki.

Valószínűleg előbb dönt a Kúria az MNB alapítványainak gazdálkodásával kapcsolatos adatok nyilvánosságáról, mint az Alkotmánybíróság az államfő hasonló beadványáról. A legfőbb bírói fórum egy konkrét perben március 30-ra ítéletet ígért, míg az alkotmánybírák a jegybanktörvény módosítása miatt előterjesztett államfői vétóról csak pár nap múlva határoznak. Érdekes lesz, ha a két fórum más-más következtetésre jut.

Szerdán első fokon ítélet született abban a perben, amit Tóth Bertalan szocialista képviselő indított a Főgáz ellen. A Fővárosi Törvényszék döntése szerint nyilvánosságra kell hozni, hogy a mennyiért nyomtatja, borítékolja és szállítja ki az állami tulajdonban lévő posta a szintén állami Főgáz számláit.

Fontos információszabadsági tárgyú döntést hozott tegnap az Alkotmánybíróság Lengyel Szilvia volt LMP-s országgyűlési képviselő alkotmányjogi panasza nyomán. A határozat szerint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) perelhető az általa készített vizsgálati jelentések kiadásáért, ráadásul azok nem minősíthetőek sem teljes egészében, sem konkrét döntés megjelölése nélkül, általában véve döntés megalapozását szolgáló adatnak. Az Alkotmánybíróság döntése nyomán nem tartható fenn tovább a Kúria jogelődjének ebben a tárgyban 2008-ban hozott, mára precedenssé vált ítélete. Az alkotmányjogi panasz elkészítéséhez az atlatszo.hu jogi stábja nyújtott segítséget.

Egy lépésre vagyunk a padláslesöpréstől, ha hinni lehet a legvadabb kommenteknek, amelyek a költségvetés legújabb módosítását kísérték netszerte. Rendeleti kormányzást vezet be a Fidesz, Orbán maga dönti el ezután, honnan mennyi pénzt tol át birodalma megerősítésére! – olvasni a felháborodott véleményeket, akár még jó nevű közgazdá-szoktól is.

A kormány január óta már 29 milliárd forintot költött előre nem látható kiadásokra. Eközben a parlament jegeli az államháztartási törvény módosítását, amely lehetővé tenné a gyorsabb költekezést - ebben szerepet játszhat a törvényt beterjesztő Lázár János érvelése is.

Az államfő megvétózta a titkosítási törvényeket, és az Alkotmánybírósághoz fordult. Áder János szerint alkotmányellenes a Matolcsy-alapítványokkal kapcsolatos információk­ titkosítása, de a visszamenőleges hatályra vonatkozó passzusok is. Az elnök ritkán kér előzetes normakontrollt, de ha igen, akkor jókor: találati aránya eddig százszázalékos.

Előzetes normakontrollt kért Áder János köztársasági elnök a Magyar Nemzeti Bankról, valamint a postai szolgáltatásokról szóló törvények módosításáról az Alkotmánybíróságtól – közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal szerdán az MTI-vel. Az Ab-nek 30 napja van eldönteni, hogy a két törvény összhangban van-e az Alaptörvény rendelkezéseivel.

Elveszíti közvagyon jellegét? Az alapítványi pénz az alapítványi pénz? A kormány olyan veszélyre hivatkozva titkosítaná Matolcsyék rejtegetett szerződéseit, amely ellen az MNB már most is védve van. A versenypiacon is próbálkozó állami cégek vezetői jó ideje fájlalják, hogy nyílt kártyákkal kell játszaniuk, és nemcsak az adófizetők, hanem a versenytársaik előtt sem maradnak titkaik. Az MNB viszont ott is rejteget, ahol nincsenek is versenytársak.