K-Monitor Adatbázis

A Fidesz–KDNP kétharmaddal megszavazta a „Budapest–Belgrád-vasútvonal újjáépítési beruházás magyarországi szakaszának fejlesztéséről, kivitelezéséről és finanszírozásáról” szóló törvényt. A szöveg (pdf) az eddig megismertekhez képest nem tartalmaz újdonságot, a Magyarország és Kína között létrejövő egyezmény tartalmát emeli törvényi erőre. Az eddigi információk szerint az ezermilliárd forintba kerülő beruházás 130 év alatt térülhet meg, a tisztánlátást azonban nehezíti, hogy a beruházással összefüggésben megkötött szerződéseket és „a szerződés előkészítésével, megkötésével kapcsolatos iratokban, valamint az ezekkel összefüggő döntések megalapozását szolgáló iratokban foglalt adatokat” a parlament tíz évre titkosította Magyarország külpolitikai, külgazdasági érdekeire hivatkozva.

A Gazdaságvédelmi Alapból tették át a pénzt az elsősorban kínai hitelből épülő beruházáshoz. A pénteken este megjelent Magyar Közlöny egyik kormányhatározata arról dönt, hogy a kabinet hozzányúl a Gazdaságvédelmi Alaphoz, és onnan 82,1 milliárdot átcsoportosítanak a Budapest-Belgrád vasútvonal építésére. Az összeg jelentős része a magyarországi szakasz működési és felhalmozási célú kiadásait fedezi.

Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes éjjel benyújtott egy salátatörvény-tervezetet, amely alapján számos jogszabály módosítását tervezi a kormány a veszélyhelyzetben. Ezzel egy időben beadásra került egy másik javaslat is, amely a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításával kapcsolatos. A vonalat kínai segítséggel újítja fel az állam, a beruházás összértéke 2,078 milliárd dollár – közel 590 milliárd forint –, amit a magyar állam és a kínai Eximbank közösen finanszíroz. Ez lesz Magyarország történetének egyik legnagyobb vasúti beruházása. Az állam 15 százalékot áll, a maradék 85 százalékot pedig a kínaiak hitelezik.

A belgrádi vaspálya építésénél másodlagos szempont a gazdaságosság. A megtérülést is magába foglaló tanulmányt titkosították.

A Budapest-Kelebia-vasútvonal 750 milliárdos felújítása valószínűleg Magyarország legdrágább vasútépítése lesz. Pedig sík területen megy végig, nem kellenek hidak vagy alagutak. Kínának jól jön, az biztos, de hogy mi miért költünk ilyen sokat erre, az egyáltalán nem világos.

Megalakult a Kínai-Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. a Budapest-Belgrád vasútvonal magyarországi szakaszának felújításáért - közölte a MÁV Zrt. kommunikációs igazgatósága szombat este az MTI-vel.

A legjobb esetben is százmilliárdos kamattal lehet számolni annak a 467,5 milliárd forintos hitelnek kapcsán, amelyet a tervek szerint a kínai Eximbank fog folyósítani a kínai beruházásban megvalósítandó Budapest–Belgrád-vasútvonal felújítására. A Magyar Nemzet kormányközeli forrásból úgy értesült, hogy egy körülbelül egy évvel ezelőtt született, ám nyilvánosságra eddig nem hozott kormányhatározat rögzítette az óriásberuházás finanszírozásával kapcsolatos terveket: eszerint a főváros és a szerb–magyar határ közötti vasúti fejlesztést 85 százalékban húszéves futamidejű, Kína által nyújtott kölcsönből fedezné az állam.