K-Monitor Adatbázis

Alaptalannak és abszurdnak nevezte Facebook oldalán a Deutsche Telekom azt a feltételezést, hogy azért kellett mennie az Origo főszerkesztőjének, mert ezt szabta a magyar kormány a mobilfrekvenciák további használatáért.

A Transparency International nemzetközi összehasonlító felmérésén Magyarország több szempontból is nagyon rosszul végzett, annak ellenére, hogy a listán egy év alatt valamelyest előrelépett.

Újabb fontos állomáshoz ért a Magyar Telekom kétes balkáni szerződéseinek ügye. A távközlési cég az egyik felette illetékes amerikai hatósággal megegyezés közelébe jutott. Fellélegezni azonban korai lenne, még mindig lehetnek céges és személyi következményei is az ügynek.

Sajtókacsa vagy valóban igaz, hogy már Hernádi Zsolt, a Mol Nyrt. elnök-vezérigazgatója is a horvát hatóságok fókuszába került? A magyar és a horvát olajvállalat (INA) kapcsolatát firtató hatósági és médiaattak már egyre kellemetlenebb a Molnak, amely abban bízik, hogy a horvát belpolitikai helyzet letisztulása után csendesebb lesz a küzdelem.

A magyar EU-elnökség honlapját tavaly december 1-je és idén június vége között áfa nélkül 73,6 millió forintért üzemelteti a Magyar Telekom Nyrt. egy egyedi szerződés alapján, míg a Magyar Posta Zrt. az elnökség fél évére 60 millió forintért adta „albérletbe” a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér elnökségi váróját.

A Transparency International jelentésében Magyarország a legrosszabb besorolást kapta az OECD külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni egyezményének 37 országban vizsgált végrehajtásáról szóló jelentésében.

A Transparency international 37 országot vetett alá a OECD külföldi tisztviselők megvesztegetése elleni egyezményének betartása kapcsán, Magyarország a legrosszabb minősítést kapta.

Sorozatos perek a Magyar Telekom ellen, és büntetőfeljelentések a magyar vállalaton belül. Hogy pontosan kik, miért és milyen követeléssel perlik a társaságot, amelynek közgyűlési jegyzőkönyve is egyre vitatottabb, kiderül cikkünkből.