K-Monitor Adatbázis

Már csak 29 évet kell várni arra, hogy megismerhessük a kémbotrány részleteit. Ezt az ügy egyik gyanúsítottjának, Szilvásy Györgynek az ügyvédje mondta a Magyar Nemzetnek, miután védencét pénteken a katonai ügyészség ismét kihallgatta.

Biztonságpolitikai szakértők elemzik a magyar kémügyet. Mint ismert, először őrizetbe vettek egy volt minisztert és két titkosszolgálati felsővezetőt, majd a Fővárosi Bíróság katonai bírája Galambos Lajost házi őrizetbe, míg Laborc Sándort és Szilvásy Györgyöt az ügyészi indítvány ellenére szabadlábra helyezte.

Hivatalosan semmi nem történt a Mol Nyrt. magyar olajipari céggel, sajtóhírek és találgatások nyomán mégis 100 milliárd forinttal esett két nap alatt a társaság értéke. A Figyelő úgy tudja, miközben a horvát hatóságok vizsgálódásának valóban lehet tétje, a magyarországi kémügy tényleg nem a Molról szól.

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke szerint a volt titkosszolgálati vezetők ügyében rendelkezésre álló dokumentumokat valójában az MSZP-kormány időszakában titkosították a nemzetbiztonsági szakszolgálatok.

A titkosszolgálati vezetők ügyében rendelkezésre álló dokumentumok minősítésének feloldásáról folyik a vita.

Titkos volt az olajügyekben nyomozó rendőr elleni eljárás, titkosak a Gripen-akták, az OTP-s túszejtés részletei, egy korábbi pedofil képviselő ügye, Csernobil, és titkosak a titkosszolgálati mágnesszalagok.

A helyzet komoly. Vagy azért, mert a katonai ügyészség alappal gyanúsítja bűncselekményekkel a köztársaság titkosszolgálatának volt vezetőit és az őket felügyelő egykori minisztert

Beperelte a Nemzetbiztonsági Hivatalt (NBH) a Transparency International elnevezésű, korrupció elleni harccal foglalkozó nemzetközi civil szervezet magyarországi tagozata.

A Fővárosi Itélőtábla másodfokú, tavaly novemberi ítéletében arra kötelezte a Nemzetbiztonsági Hivatalt, hogy 90 napon belül közölje a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezettel, hogy az általa kezelt iratok közül mely dokumentumok titkosítása szűnt meg 2005-ben.

Negyvennapos határidőt szabott a Fővárosi Ítélőtábla a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) számára, hogy adatokat szolgáltasson titkosítás alól kivont iratokról.