K-Monitor Adatbázis

A novemberben felfogadott három washingtoni lobbicég mellett december óta egy negyediket is fizet a magyar kormány, így már közel 59 millió forintra emelkedett az az összeg, amelyet csupán néhány hónap alatt arra költenek az adófizetők pénzéből, hogy szorosabbra fűzzék az amerikai-magyar kapcsolatokat. A legutóbb felfogadott lobbicégnek az a feladata, hogy amerikai befektetőket hozzon Magyarországra, az alvállalkozók körül pedig NER-közeli magyar figurák is feltűnnek.

Immár jogerős bírói ítélet mondja ki, hogy az Átlátszó által végigkísért kémkedési ügy fővádlottja, Maxin Norbert és társa nem követték el a nyomozóhatóság és az ügyészség által velük szemben felrótt súlyos bűncselekményt. Az ügynek számos érdekessége volt, így például az is, hogy a vádlottak jó fideszes kapcsolatokkal rendelkeztek, de a kormánypárt soha nem nyilatkozott az eljárásról.

Három washingtoni lobbicég összesen 42 millió forintból igyekszik az Orbán-kormány megítélését javítani az amerikai fővárosban november óta. A szerződések január végéig szólnak, a magyarázat pedig abban keresendő, hogy a demokraták átvették a hatalmat a képviselőházban a novemberi választásokon, így a magyar kormánynak január végétől sokkal nehezebb lesz fenntartani a Trump-kormánnyal fenntartott jó kétoldalú kapcsolatokat.

Éles fordulatot vettek idén az amerikai-magyar kapcsolatok, Washington és Budapest viszonya évek óta nem volt ilyen jó. Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavasszal találkozott amerikai kollégájával, Mike Pompeóval. A CEU-t is sikerült úgy kitennie az Orbán-kormánynak Budapestről, hogy a várakozásokkal ellentétben ezt nem sínylették meg a diplomáciai kapcsolatok. Ennek az okai elsősorban Amerikában keresendőek: Donald Trump emberei szakítani akartak az Obama-kormány kritikus politikájával, és úgy vélik, barátságos modorban többet elérhetnek Orbánnál, például azt, hogy ne ölelje keblére Vlagyimir Putyint. Ennek ellenére a magyar kormány bőkezűen költ lobbistákra és politikai tanácsadókra Washingtonban; az Átlátszó számításai szerint 2018-ban nagyjából 970 millió forintot költöttek erre a célra az adófizetők pénzéből.

Fél év alatt legalább 73 millió forintot fizetett ki Magyarország izraeli lobbistáknak, hogy az Amerikai Egyesült Államokban segítsék az ottani magyar diplomáciai képviseletek munkáját. Elsőre logikátlannak tűnik, hogy a magyar kormány izraeliektől várja, hogy végre javuljon a kapcsolata az amerikai kormánnyal. Ám a két izraeli lobbista, illetve amerikai alvállalkozójuk is dolgozott korábban Donald Trump amerikai elnöknek. Hogy tanácsaik pontosan mennyibe kerülnek, azt nem tudjuk, mert a magyar Külügyminisztérium nem minden kérdésünkre válaszolt.

A magyar hatóságok tudhatják az okát, miért nem hallgatják ki ügyfelemet, holott a rendelkezésükre állna – ezt a talányos választ adta Faidt Péter András ügyvédje, Groó Judit az Átlátszó kérdésére, hogy tudomása szerint lehet-e alapja a Magyar Nemzet által a napokban közölt nemzetközi únióspénz-szivattyú sztorijának.

Az Átlátszó érdeklődésére az amerikai igazságügyi minisztérium (Department of Justice, DOJ) szóvivője, Nicole Havas Oxman nem erősítette meg, de nem is cáfolta, hogy a magyar hatóságok által „nagy összegű pénzmosás” gyanújával az Interpol körözési listáján is kerestetett F. Péter András az Egyesült Államokban tartózkodna, és hogy erről a magyar hatóságokat is értesítették volna. A szóvivő úgy fogalmazott, hogy a DOJ nem kívánja kommentálni ezt az értesülést.

Újabb lobbicéget fogadott fel a magyar kormány Washingtonban, hogy segítsen javítani a hazánkról alkotott képet az Egyesült Államokban. A megbízást kiadó fővállalkozó céget, a BSI Public Affairs-t két izraeli lobbista vezeti, akik Donald Trump kampányában is dolgoztak. Egyikük szorosan köthető Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökhöz.

A magyar kormány embereinek is segített Washingtonban az az amerikai kongresszusi alkalmazott, akinek a külügyi bizottságban betöltött posztjáról gyanús oroszországi kapcsolatai miatt kellett távoznia. Paul Behrends a sokak által Putyin emberének tartott amerikai képviselő, Dana Rohrabacher közeli munkatársa. A Politico cikke szerint ő a magyar kormány egyik legfontosabb kapcsolata az amerikai képviselőházban. Nyilvános amerikai adatbázisok szerint Behrends főnökével többször is járt Magyarországon, egy ízben közvetlenül Moszkvából érkeztek. Ez pont az a legvitatottabb oroszországi útjuk volt, ami kiverte a biztosítékot Washingtonban.

Egy rágalmazás gyanúja miatt megindult eljárás során megtartott házkutatás során foglalták le a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai azokat az adathordozókat, amikről szerintük kiderül, hogy magyar állampolgárok többek között az USA-nak kémkedtek. Az NNI egyik osztályvezetője szerint ezzel már 2015 augusztusában tisztában voltak, de magát az eljárást csak két hónappal később indították el. A lefoglalt bűnjeleket pedig nem a bűnjelraktárban tartották, mivel az NNI szerint azok jó helyen voltak az egyik nyomozó páncélszekrényében.