language

Lapok:

atlatszo.hu highlight_off

Kulcsszavak:

ítélet/döntés highlight_off

atlatszo.hu

2011-ben alapított, független oknyomozó online-újság, mely a közélet tisztaságáért és közpénzekkel történő gazdálkodás átláthatóságáért küzd. Kiadója az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft, melynek ügyvezetője Bodoky Tamás. Munkájukat közadakozásból finanszírozzák, magánszemélyektől várnak adományokat függetlenségük megtartása érdekében. Alapítványuk az ÁtlátszóNet alapítvány.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [189]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>

Kapacitásbővítésre adott a Viresolnak 1,3 milliárd forintot a Pénzügyminisztérium

Mészáros Lőrinc és Szíjj László visontai keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Tavaly tavasszal közadatigénylésben kértük ki a kapcsolódó iratokat a tárcától, ami azonban csak húzta az időt, de nem adta ki a dokumentumokat. A bírósághoz fordultunk, a pert pedig első- és másodfokon is megnyertük, és ezután végre megkaptuk a Viresol támogatásának papírjait. Azokból az látszik, hogy a búzafeldolgozó 3,5 milliárdos összköltségű kapacitásbővítését segítette meg az állam 1,3 milliárddal, vagyis a beruházás 40%-át közpénzből finanszírozták.

Albérletre, fogászati kezelésre és Erzsébet-utalványra is költött a BM uniós pénzből

Két projektre összesen 8,8 milliárd támogatást kapott a Széchenyi 2020 program uniós forrásaiból a Belügyminisztérium, az Átlátszó birtokába jutott információk szerint ugyanakkor az eljáró hatóság szabálytalanságokat talált mindkét projekt kapcsán. Úgy tudjuk, hogy albérleti költségeket, fogászati kezelést és Erzsébet-utalványt is el akartak számolni a személyi jellegű kifizetések között. Végül több mint 24 millió forintot kellett visszafizetni a szabálytalanságok miatt, a pénzt azonban végül minden valószínűség szerint nem a Belügyminisztériumnak kellett előteremtenie.

Bús Balázs még nem fizette vissza a jogtalanul felvett pénzeket, és a kormányhivatal szerint nem is kell

Január 25-én megírtuk, hogy Bús Balázs már egy éve egyszerre a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) alelnöke és önkormányzati képviselő, holott a két pozíció a törvény értelmében összeférhetetlen egymással. Cikkünk után Bús lemondott az óbudai képviselőségről, ám a jogtalanul felvett tiszteletdíját még nem fizette vissza. Az önkormányzat még vizsgálódik az ügyben, de a kormányhivatal „segítségnyújtásként” már közölte, hogy szerintük nem is kell visszaadnia Búsnak a pénzt, mert nincs ilyen a törvényben. Az ellenzék szerint 5,6 millió forintról van szó.

Precedens értékű „ítélet”: választási csalást nullázott le a törvénymódosítás

Próbaidőre felfüggesztett börtönt kért az ügyészség az első és másodrendű vádlottra is, ehhez képest várhatóan mindenféle felelősségrevonás nélkül megúszhatják a választási csalást egy Baranya megyei faluban. Ez az egyik első példája annak, hogyan működik a gyakorlatban az a törvénymódosítás, amelyet tavaly novemberben fogadott el a Fidesz-kormány. A TASZ és a Political Capital már a módosítás elfogadásakor rámutatott, hogy az új szabály az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt.

Végre nyilvános az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentés, bár Tiborcz István és az Elios nevét kitakarták benne

2013-ban írtunk először arról, hogy az Elios Zrt. hogyan trükközött az uniós támogatásból megvalósuló közvilágítási projektekkel. A cégben tulajdonos volt Orbán Viktor miniszterelnök legidősebb lányának, Orbán Ráhelnek a férje, Tiborcz István is. Amikor az Európai Unió Csalás Elleni Ügynöksége, az OLAF is vizsgálódni kezdett az Elios-ügyben, Tiborcz kiszállt a cégből, a magyar rendőrség pedig a nyomozás során nem talált semmi problémát. A kormány nem hozta nyilvánosságra az Elios-ügyről szóló OLAF-jelentést, de az Eleven Gyál nevű civil szervezet a TASZ segítségével kiperelte a dokumentumot az Európai Bizottságtól.

Titkolták, de kiderítettük: 300 millió forintért készült el hat állatszobor a vadászati kiállításra

A vadászati kiállításra hat állatszobrot rendeltek meg Szőke Gábor Miklós kormánykedvenc szobrász műhelyéből. A kiállítást szervező cég a múltkori adatigénylésünk alkalmával azt állította, hogy csak három alkotás (bőgő szarvasbika, vizsla, nyúl) árát ismeri, arról fogalma sincs, hogy a többi mennyibe került. Az állami cég azonban nem bontotta ki a valóság minden részletét, ugyanis a kiállítás hivatalos honlapján megtaláltuk a hiányzó szobrok árát egy dokumentumban. Kiderült, hogy a csodaszarvasra és a vadkanra összesen 30 millió forintot kapott a Magyar Természettudományi Múzeum, egy L. Simon Lászlóhoz köthető alapítvány pedig a medve szobor elkészítésére 18 millió forintot. Hónapokba telt, de végre kiderült tehát, hogy a hat állatszobor összesen 300 millió forintba került az adófizetőknek.

25 millió forintot kér a Közbeszerzési Döntőbizottság a Greenpeace-től a Fertő tavi tender vizsgálatáért

Tavaly év végén a Greenpeace megtámadta a Fertőrákosra tervezett építkezések kivitelezésére kiírt közbeszerzést arra hivatkozva, hogy az nem felel meg a projekt környezetvédelmi engedélyeinek. A Közbeszerzési Döntőbizottáság arról tájékoztatta a zöldeket, hogy 25 millió forint eljárási díjat kell(ene) befizetniük, ezt azonban a főként adományokból működő civil szervezet nem tudja megtenni.

Elrendelt és elszabotált nyomozások – jól dokumentált esetek kerültek süllyesztőbe

Varga Judit igazságügyi miniszter egy számára sértő Facebook-poszt miatt tett feljelentést, a Budapesti Rendőr-főkapitányság pedig azonnal nyomozást indított az ügyben. Ugyanezen a napon megszüntették az eljárást az Audi győri Logisztikai Központjának létesítése előtti földügyekben, amelyek kapcsán Borkai Zsolt volt győri polgármester neve is felmerült. A korrupciós ügybe keveredett Völner Pált a mai napig nem tartóztatták le, miközben a Városháza „eladása” kapcsán össztűz alá került a budapesti városvezetés. Dokumentált esetek kerülnek süllyesztőbe, miközben a bolha olykor elefántnak látszik.

A Pénzügyminisztériumnak meg kell mondania, hogy miért adott 1,3 milliárd forintot a Viresolnak

Mészáros Lőrinc keményítőgyára 2020 decemberében 1,3 milliárd forint vissza nem térítendő beruházási támogatást kapott a Pénzügyminisztériumtól. Idén áprilisban közadatigénylésben kértük ki a támogatási szerződést a tárcától, ami 45+45 napra hosszabbította a válaszadási határidőt, utána viszont nem küldött semmit, ezért a bírósághoz fordultunk. Az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszéken december elején meg is nyertük a pert: a Pénzügyminisztériumnak a bírósági döntés értelmében 15 napon belül ki kell adnia az Átlátszó által kért dokumentumot.

A bíróság szerint nem titkolhatja a KELLO, hogy mennyiért államosították az Alföldi Nyomdát

2020 őszén pereltük be az állami tulajdonú, országos tankönyvellátásért felelős Könyvtárellátó Nonprofit (KELLO) Kft.-t, mert nem adták ki, hogy mennyiért vásárolták meg a debreceni Alföldi Nyomdát. A Fővárosi Ítélőtáblán másodfokon is nyertünk a KELLO ellen novemberben: a döntés értelmében az állami cég nem titkolhatja tovább a vételárat. A bíróság szerint „az állami feladatának ellátása során felhasznált forrásokkal történő vagyongazdálkodás nem veszíti el a közpénz jellegét önmagában attól, hogy azt egy nonprofit gazdasági társaság végzi”. Az ügynek azonban még mindig nincs vége, ugyanis a KELLO a Kúriánál fellebbezett az ítélet ellen. A tankönyvpiac államosításának az egyik utolsó állomása volt az Alföldi Nyomda megszerzése, így ma már a magyar tankönyvek 80 százalékát hazafias szellemben gyárthatják.
Találatok: [189]  Oldalak:   <<  <  1 2 3 4 5 6 7 8 9 10   >  >>