Sok minden történt azóta, hogy 2020. decemberében a kormánypárti médiumok még egy alternatív technológiai platformban keresték a választ arra, hogyan tudják üzeneteiket akadálytalanul eljuttatni az állampolgárokhoz a közösségi médián keresztül. A “cenzúrázó” Facebookot kiváltó saját fejlesztésű, konzervatív “safe space”, a Hundub azonban alig fél év működés után megszűnt és tulajdonosa ellen az adóhatóság végrehajtási eljárást indított. Ez és egyéb tényezők – például a Facebook által 2021. februárjában befizetett 3,6 milliárdos reklámadó – játszhattak közre abban, hogy 2021-re a kormánypárti kommunikátorok teljes gőzzel fordultak vissza Magyarország legnépszerűbb közösségi platformjára, hogy ott hajtsanak végre egy, a hagyományos hírmédiához hasonló centralizációt. Megnéztük, ebben kik, hogyan és milyen eszközökkel vettek részt, és milyen útvonalakon történik a kormány narratívájával egyező üzenetek terjesztése a közösségi hálózaton. Több mint négy hónapos kutatásunk eredményei következnek.
Ezen az oldalon naponta többször frissülő adatokat, grafikonokat és térképeket talál a koronavírus aktuális magyarországi helyzetéről.
Összeszedtük az 1950-es évek óta újszülötteknek adott férfi és női neveket. Mik voltak az utónév-trendek az elmúlt hetven évben? Melyek voltak a legnépszerűbbek az ötvenes években és melyek ma? Mely nevek vesztettek a népszerűségükből, melyek az örökzöldek és az egynyári slágerek? És mely neveket viseli a legtöbb honfitársunk ma?
Az elmúlt egy évben megnőtt a bejelentett tüntetések száma, ám szervezőik egyre kevesebb emberrel számolnak – többek közt ez derül ki a Társaság a Szabadságjogokért által az Országos Rendőr-főkapitányságtól megkapott adatokból. Mikor, hol, mennyien és miért mentek ki az utcára 2015 óta? Ebben az anyagunkban ezt elemezzük.
Magyarországon a 2011-es népszlámláláskor 644524 fő vallotta magát valamely nemzetiséghez tartozónak. A jelenleg hatályos nemzetiségi törvény tizenhárom etnikumot ismer el. Hányan vannak? Hol élnek ma ezek a nemzetiségek? Mi is készítettünk egy saját verziót a nemzetiségi térképek sorában.
A kormánypárti médiához számításaink szerint 112 olyan nyomtatott lap, online média, rádió, tévécsatorna és plakátcég van, amiken keresztül eljuthat a kormánypárt kommunikációja a magyar lakossághoz. Hogyan alakult ki ez a robosztus hírmédia-konglomerátum? Hogyan kapcsolódnak egymáshoz? Ezt mutatjuk most be.
Pár nappal a nemzeti ünnep és az ehhez kapcsolódó Kossuth-díj átadás előtt az ÁTLÓ megvizsgálta az elmúlt évtizedek díjazottjait. A több mint másfél ezer kitüntetett adataiból kiindulva, interaktív ábrákon láthatóvá tettük a tevékenységek sokszínűségét, a díjazottak életkori sajátosságait, a nemek aránytalanságát.
Magyarország kormánya az utóbbi években rendre visszautasította, hogy az Európai Unió beleszóljon a magyar belpolitikába, a különféle uniós szándékokat pedig gyarmatosítási kísérletként bélyegezte meg. Ezzel szemben a magyar állam a rendszerváltás óta támogatja anyagilag és – a helyi nacionalista erők szerint – így befolyásolja a szomszédos országokban (a történelmi Magyarország területén) élő magyar közösségeket, valamint a diaszpórát, egyfajta virtuális, csak a fejekben létező Nagy-Magyarországot próbálva létrehozni. A külföldi magyar nemzetpolitika jelenlegi legnagyobb támogatási forrása a 2010-ben életre hívott Bethlen Gábor Alap. Ebben az adatvizualizációs anyagunkban azt mutatjuk meg, hogy az Alap 2011 áprilisa óta pályázati úton elköltött közel 190 milliárd forintját mikor, kik és mire nyerték el.
