Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) november 30-án adott feltételes építési engedélyt Paks II talajkitermelési és víztelenítési munkáira, azaz a már megkezdett gödör további mélyítésére a telephelyen. Annak ellenére, hogy a törésvonal és a geológiai kockázatok terén még mindig lényeges véleménykülönbség áll fent az illetékes osztrák minisztérium szakértői és a magyar fél között. Szerettük volna megismerni az engedélykérelemhez beadott tervdokumentációt, a Paks II Atomerőmű Zrt. azonban nem válaszolt közérdekű adatkérésünkre az előírt határidőn belül, az OAH pedig elutasította azt: indoklásuk szerint „a tervdokumentáció nyilvánosságra hozatalával megvalósulna a közbiztonság sérelme, illetőleg annak veszélyeztetése”. Álláspontunk szerint a kért dokumentumoknak legalább egy része megismerhető lenne, ezért pert indítunk a kiadásukért.
Palkovics László tárcája szerződött a kiváló német és orosz kapcsolatokkal bíró, Mr. Oroszországként is ismert Klaus Mangold üzletember cégével. Ám a szerződésben szereplő teljes összegre már nem számíthat.
Egyelőre nem tudni mire, de 8,2 milliárd forintos keretszerződést kötött tavaly az Innovációs és Technológiai Minisztérium a jó orosz kapcsolatai miatt Mr. Oroszországként ismert Klaus Mangold üzletember tanácsadó cégével. A továbbra is Palkovics László vezette, de már Technológiai és Ipari Minisztériumnak nevezett tárca még nem válaszolt a hvg.hu-nak arra, milyen tanácsok érnek havi egymilliárd forintot.
A Tungsram Operations Kft.-től 2021 májusában megrendelt tanulmány azt vizsgálja, hol és milyen feltételekkel lehetne nukleáris fűtőelemgyárat létrehozni Magyarországon. A Miniszterelnökség és a Tungsram között létrejött, és az Átlátszóhoz eljutott szerződés szerint a tanulmánynak 2021 júniusában el kellett készülnie. A Miniszterelnökség köteles lett volna odaadni a közpénzből készíttetett dokumentumot, hiszen a jogszabályok értelmében az közérdekűnek minősül. De nem így tett, ezért bepereltük, mert nagyon szeretnénk megismerni a tanulmány következtetéseit.
Az Átlátszó birtokába került irat szerint Süli János, a paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter 2018-ban egy 8,425 millió euró értékű szerződést készített elő a Rothschild nemzetközi tanácsadó-vállalattal „az energiapolitikára és speciális infrastruktúra projektekre vonatkozó stratégiai tanácsadás” tárgyában. A feladat pontos tartalma az iratból nem derül ki, és sem a Miniszterelnökségtől, sem a Rothschild vállalat sajtóirodájától nem kaptunk erre vonatkozó információt. Az ugyanakkor egyértelműnek látszik, hogy valamiért kifejezetten a Rothschildot akarta megbízni a kormány: bár a javasolt szerződés értéke bőven a törvényben foglalt nettó 15 millió forintos értékhatár felett volt, ezt a beszerzést mentesítették a közbeszerzési törvény hatálya alól, így nem kellett közbeszerzési eljárást kiírni a tanácsadásra legalkalmasabb vállalat kiválasztására. A Rothschild-csoport neve korábban már felmerült Paks II.-vel kapcsolatban, sajtóinformációk szerint a paksi tárgyalások a Rothschild-csoport közreműködésével zajlottak Brüsszel irányában is.
Úgy nyerte meg az adatigénylési perét a hvg.hu szerkesztősége, hogy a Paks II. atomerőmű kulcsrakész építéséről szóló magyar-orosz fővállalkozói szerződés megannyi lényeges – talán épp a legfontosabb – pontját kitakarhatja a közérdekű adatot birtokló Süli János tárca nélküli miniszter. A Fővárosi Törvényszék minap meghozott, 28 oldalas első fokú, nem jogerős ítélete nehezen követhető logikával mazsolázott a dokumentumban.
Jávor Benedek, a Párbeszéd európai parlamenti képviselője évek óta harcos ellenzője a paksi atomerőmű-bővítésnek. Ő a téma egyik legfelkészültebb ellenzéki politikusa, 2014 óta folyamatosan monitorozza a történteket. Korábban számtalan érvet sorakoztatott fel a projekt ellen, de az illetékesek közül senki nem figyelt oda rá. A kormány viszont most láthatóan bajban van: elment többszáz milliárd forint, miközben eddig egy kapavágás sem történt, ráadásul még az engedélyeztetés sem indult meg, ugyanakkor lecserélték a bővítésért felelős egyik államtitkárt, a szakembert a csapatban. Jávor Benedek szerint a problémák gyökere éppen azokra az okokra vezethető vissza, amelyekről korábban beszélt. Interjúnk a képviselővel.
Másodszor is elhalasztották az ítélethirdetést a paksi szerződés adatainak nyilvánosságáért indított perben.
Miután az RTL Híradó megtudta, hogy összesen 41 vezető kap 2 millió forintnál is magasabb fizetést a paksi atomerőmű bővítéséért felelős állami vállalatnál, megnéztük, hogy a Paks2 projektcég megalakulása, azaz 2012 óta összesen mennyit költöttek a fizetésekre. A vállalat pénzügyi beszámolói szerint az elmúlt hat évben 15 milliárd forintot költöttek el csak a bérekre, az egy munkavállalóra jutó átlagos bérköltség pedig tavaly meghaladta az évi 17 millió forintot.
Ledolgozhatatlan csúszás, bábeli nyelvi zűrzavar, a magyar vállalkozások kiszorulása – kezd kicsúszni a kormány kezéből az ország legdrágább beruházása.
