K-Monitor Adatbázis

Ledolgozhatatlan csúszás, bábeli nyelvi zűrzavar, a magyar vállalkozások kiszorulása – kezd kicsúszni a kormány kezéből az ország legdrágább beruházása.

A kormány már régóta pedzegeti azt, amit kedden be is jelentett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter: úgy hívjuk le a Paks 2 beruházásra kapott orosz hitelt, hogy azt rögtön visszafizetjük, és kiváltjuk egy sokkal jobb feltételekkel felvehető hitelre. A PAKSI BŐVÍTÉSRŐL ALÁÍRT ÁLLAMKÖZI SZERZŐDÉSBEN RÖGZÍTETT HITEL UGYANIS MÁR EGY IDEJE ROSSZABB, MINT BÁRMI MÁS, AMIVEL FINANSZÍROZNI LEHET EGY EKKORA BERUHÁZÁST, a magyar kormány pedig egy ideje tudja, hogy amint lehet, meg kell tőle szabadulni. De akkor miért vettük fel egyáltalán? És akkor jó lesz nekünk az, hogy Oroszország helyett másfelé fogunk 10 milliárd euró értékben eladósodni?

Mint emlékezetes, a 2014-ben váratlanul aláírt magyar-orosz kormányközi megállapodás nyomán a magyar állam a paksi bővítésre 10 milliárd eurós, 30 éves futamidejű hitelt vesz fel, mintegy 4 százalékos kamatra.

Az orosz kormány elfogadta a Magyarországnak nyújtandó paksi hitel feltételeit. Olyan részletek is kiderültek, melyeket eddig nem árult el a magyar kormány. A szerződés még aláírásra vár, aztán a magyar Országgyűlésnek is jóvá kell hagynia.

„Elemi számítások nélkül kerül a parlament elé a paksi erőmű bővítéséről szóló szerződés” - ilyen és ehhez hasonló ellenzéki vélemények hangzottak el a Fenntartható Fejlődés Bizottság ülésén a Moszkvában aláírt szerződésről. A fejlesztési tárca államtitkára ígéretet tett: az elkészült hatásvizsgálatokat kedden a képviselők is megismerhetik.