K-Monitor Adatbázis

Megérkezett Paksra Oroszországból az első hosszú gyártási idejű, egyben legnagyobb tömegű berendezés, a passzív biztonsági rendszer kulcseleme, a zónaolvadék-csapda. Ugyan a projekt még nem tart ennek beépítésénél, de ha ott tartana, akkor sem lehetne megtenni. Ahhoz ugyanis szükség lenne a teljes értékű létesítési engedélyre, amit négy év alatt, mind a mai napig nem sikerült megszerezni.

A fideszes vezetés bukása után a kormány rendelettel elvonta a 19 milliárdos költségvetésből azt a 7 milliárdot, amit a város atomerőműtől kap iparűzési és ingatlanadóként.

Októbertől ellenzéki vezetésű lesz a város, a kormány nem hagy náluk sok pénzt: egy tollvonással különleges gazdasági övezetté nyilvánította a paksi atomerőmű területét. A leendő polgármester szerint az alapvető működéshez szükséges pénzt veszik el.

Csekély 785 millió forintból tervezteti a nagyfeszültségű hálózati csatlakozását a Paks II. Zrt. Létesítési engedély még nincs a két új blokkra, de iroda van 2029-ig 3,4 milliárd forintból. A paksi beszerzési szerződéseknél ott vannak a szokásos NER-nyerők, de szakmai partnerek is, beleértve a létező erőművet.

Paks II. biankó mentesítést kapott az EU-tól minden létező és jövőbeli szankció alól. Nagyon rég nem tűnt ilyen simának a beruházás jövője, épp csak a létesítési engedély hiányzik.

A Duna túlpartjáról a fideszes kalocsai polgármester máris bejelentkezett az atomerőmű hatmilliárdos adóbefizetésére.

Erősen kérdéses, hogy érvényes-e még egyáltalán a Paks II környezetvédelmi engedélye.

Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) november 30-án adott feltételes építési engedélyt Paks II talajkitermelési és víztelenítési munkáira, azaz a már megkezdett gödör további mélyítésére a telephelyen. Annak ellenére, hogy a törésvonal és a geológiai kockázatok terén még mindig lényeges véleménykülönbség áll fent az illetékes osztrák minisztérium szakértői és a magyar fél között. Szerettük volna megismerni az engedélykérelemhez beadott tervdokumentációt, a Paks II Atomerőmű Zrt. azonban nem válaszolt közérdekű adatkérésünkre az előírt határidőn belül, az OAH pedig elutasította azt: indoklásuk szerint „a tervdokumentáció nyilvánosságra hozatalával megvalósulna a közbiztonság sérelme, illetőleg annak veszélyeztetése”. Álláspontunk szerint a kért dokumentumoknak legalább egy része megismerhető lenne, ezért pert indítunk a kiadásukért.

Bár egyelőre még csak földmunkák, azaz nagyjából csak ásás zajlott a Paksi Atomerőmű bővítése kapcsán, így is 224 millió forintba kerültek bizonyos kommunikációs és rendezvényszervezési feladatok. E kommunikációs terheket Balásy Gyula cégei vették le ennyi közpénzért az állam válláról.

Az atomerőművek építése során egyes rendszerelemeknél nem lesz szükség bonyolult engedélyeztetésre, elég lesz bejelenteni az atomhivatalnak, mi készül. Ha annak nincs ellenvetése, az engedély 15 nap után kiadottnak tekintendő. A hivatal szerint csak adminisztratív egyszerűsítésről van szó, egyes módosítások még növelik is a hatóság erejét, az új eljárási szabályok pedig nem vonatkoznak az üzemeltetésben és az üzemzavarok kezelésében kritikus rendszerelemekre.