K-Monitor Adatbázis

2020 tavaszán, a koronavírus első hullámának idején, döntően a közbeszerzési törvény eljárásai alól mentesítve a Külügyminisztérium és más állami intézmények összesen 16 863 darab lélegeztetőgépet vásároltak Magyarországnak. A gépek átlagára 57 106 euró volt (akkori árfolyamon 20,1 milló forint), így összesen több, mint 300 milliárd forintba kerültek. Ez az állami kórházellátó beszerzéseihez képest kétszeres átlagár. 

A Direkt36 által összegyűjtött adatok alapján EU-s viszonylatban Magyarország kötötte a legrosszabb üzletet és fizette a legmagasabb kilogrammonkénti egységárat a Kínából érkező lélegeztetőgépekért. 2020 áprilisában például Olaszországnál több mint tízszer, Németországnál pedig ötvenszer magasabb egységárat fizettünk. A megvásárolt mennyiség emellett jelentősen meghaladta a szakértők legrosszabb forgatókönyve szerint szükséges mennyiséget – ez körülbelül 8000 gépet jelentett volna. Mint kiderült, a  nagyságrendekkel több gép működtetéséhez ráadásul nem is volt elegendő képesített egészségügyi személyzet. A beszerzett 16 ezer gépből így – a külföldre ajándékozott gépeken felül – 13 ezer raktárban áll.

A Külügyminisztérium legnagyobb volumenű és egyben legdrágább beszállítója a maláj GR Technologiesvolt – tőlük 6258 gépet vásárolt a kormány 28,4 millió forintos átlagáron. A beszállítók között több NER-közeli cég is feltűnt. Az ügy legnagyobb hazai nyertese a Fourcardinal Tanácsadó Kft. (illetve a mögötte álló SRF Silk Road Fund Holding Zrt.) mely lélegeztetőgépek beszerzése kapcsán aláírt 17 milliárd forintos szerződése mellett 33 milliárd forint értékű betegmonitor- és infúzióspumpa-beszerzést is megnyert a minisztériumtól. Emellett a Válasz Online összefonódásokat talált a Fourcardinal és a 55 milliárdos vakcinabeszerzéssel megbízott, és átláthatatlan tulajdonosi szerkezettel rendelkező Danubia Pharma Kft. között, mégpedig a kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező Szeverényi Márk személyében. 2022-ben a közpénzes megbízásokból milliárdos profitot termelő Fourcardinalt és Silk Road Fund Zrt-t is megszüntették. 

A 2010-es évek egyik legsikeresebb vállalkozása, az Elios Innovatív Zrt. (korábbi nevén ES Holding Zrt. és E-OS Innovatív Zrt.) 2009-ben jött létre. Első évében 8,4 millió forintos árbevételt termelt, 2011-re azonban ez az összeg meghaladta a hárommilliárdot. A céget (illetve jogelődjét) többek közt Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István alapította. Az Elios-féle gazdasági csoda akkor kezdődött, amikor 2010-ben a Közgép energetikai cége, az E-OS részesedést szerzett a vállalatban. Ugyan két évvel később, amikor a Közgép kiszállt a cégből, a lendület kissé megtört, de 2014-ben, amikor Tiborcz István 50%-os tulajdonra tett szert a vállalatban, az Elios ismét közel hárommilliárd forint értékben nyert el közbeszerzéseket. Az Elios bevételeinek túlnyomó része uniós finanszírozású projektekből származik, fő tevékenységük led-technológiás közvilágítási rendszerek kiépítése. 

A cég által megnyert közbeszerzések közül többet is az Elios után egy hónappal alapított Sistrade Kft.készített elő, amelynek tulajdonosa Hamar Endre. Hamar 2011 és 2013 között Tiborcz István üzlettársa, 2014-ig pedig - sajtóértesülések szerint - az Elios résztulajdonosa volt, miközben tehát egyik cégével pályázatokat készített elő, másik cégével elindult azokon. A rendőrség 2015 márciusában négy közbeszerzés kapcsán nyomozást indított az Elios Zrt. ellen. A nyomozást bűncselekmény hiányában lezárták, azonban a Pest Megyei Főügyészséggel és a Nemzeti Nyomozó Irodával szemben komoly aggályok merültek fel az ügy felderítésével kapcsolatban. 

A gyanús pályázati győzelmekkel kapcsolatban az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) is vizsgálatot rendelt el. A vizsgálat eredményeként az Európai Bizottság 43,7 millió euró, azaz több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta. A vizsgálat közbeszerzési szabálytalanságok sorát tárta fel, többek között az eljárások manipulálása, a résztvevők közötti összeférhetetlenség és csalás gyanúja is bizonyítást nyert. Azonban a kormány végül úgy döntött, hogy nem számol el az EU felé az Elios által megvalósított projektek számláival, így azokat a költségeket végül a magyar adófizetők pénzéből állták. 

Tiborcz István 2015 áprilisában, a vizsgálatok kezdetekor kiszállt az Elios-ból, tulajdonrészét pedig a közbeszerzési piacon szintén rendkívül sikeres Paár Attila érdekeltségi köréhez tartozó West Hungária Bau Kft.-nek adta el. 2021-ben végelszámolás alá vonták az ügyhöz kötődő két kulcs céget az Elios Zrt.-t és a Sistrade Kft.-t. A nyilvánosságra hozott OLAF jelentésekből ma már kirajzolódik az a külföldön is terjeszkedő (pl. Szlovákia, Szerbia) kiterjedt céghálózat, amely részt vett az Elios-hoz köthető közbeszerzési csalássorozatban, azonban az üggyel kapcsolatban továbbra sem történtek felelősségre vonások.