K-Monitor Adatbázis

Az 1991 óta működő Batthyány Lajos Alapítvány (BLA) eredetileg a nemzeti érdekek és értékek védelmére jött létre. Antall József alapította, idővel azonban fideszes befolyásoltságúvá vált: Szájer József, Semjén Zsolt, Gulyás Gergely és Kövér László mellett Habony Árpád és Tombor András-közeli személyek is kuratóriumi tagok lettek. 

2021 tavaszától a BLA közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA). A KEKVA intézménye a korrupció egy formája, mivel a közvagyon kiszervezését, magánvagyonná alakítását teszi lehetővé: az állam az alapítványoknak feladatellátásukhoz közpénzt szolgáltat, amivel azok szabadon gazdálkodhatnak. A BLA egykori titkára, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal nagyvonalúan adja a kormánytámogatásokat az alapítványnak: míg ennek értéke 2022-ben 6,4 milliárd, 2023 elején már 9,2 milliárd Ft volt – ez utóbbi összeg megegyezik azzal, amit a hazai civil szervezetek összességükben kapnak támogatásként, természetesen azt is politikai alapon szétosztva. 2023-ban emellett az alapítvány a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökségtől további 160 millió forintot kapott. Ezenkívül a kormány ingatlannal is támogatta a BLA tevékenységét: a 9,9 milliárd Ft értékű Lónyay-Hatvany villát ingyenesen adta át az alapítvány számára. Az épületet még 2014-ben kezdte felújítani az MNB egyik alapítványa, végül azonban az államnak adta el, ahonnan a BLA-hoz került.

Bár az alapítvány a gazdálkodásával kapcsolatos adatokat nem teszi közzé, az bizonyos, hogy a támogatások jelentős részét olyan látszólag civil, nonprofit szervezeteknek osztja tovább, amelyek valójában fideszes kötődésűek. A BLA rendszeresen támogatja többek között az Alapjogokért Központot, melynek feladata a kormánypárti propaganda számára ,,szakértők”, elemzők biztosítása, gyakran  azonban ellenszolgáltatás nélkül is jelentős közpénzekhez jut (Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központot működtető kft. tulajdonosa egyben a kormánypárti médiaholding-alapítvány, a KESMA kuratóriumi elnöke, míg az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója, Kovács István a Megafon Digitális Inkubátor Központ Nonprofit Kft. tulajdonos-ügyvezetője.) Az Alapjogokért Központ 2021-ben 1,5 milliárd, 2022-ben 2 milliárd forintot kapott a BLA-tól.

A BLA 2021 és 2023 között 1,678 milliárd forintot adott a Fidesz-közeli The European Conservative folyóirat számára, hogy elősegítse annak meghatározó európai hírportállá való válását. A cég az összeget a magazin kiadására, a hírszerkesztőség felállítására és működtetésére, a fizetésekre, valamint a brüsszeli irodára fordította. A cég többségi tulajdonosa Lánczi András, aki 2010 és 2016 között a Századvég kuratóriumi elnöke volt, 2021 óta az MCC kuratóriumi tagja. A lap a nagy összegű támogatás ellenére mindössze 27 millió forintot termelt 2021 óta.

A BLA támogatja a Scrutont is: 2022-ben a “konzervatív kávézó” 400 milliót kapott az alapítványtól, így a révfülöpi létesítményükből már elektromos kishajóval mehetnek a vendégek madárlesre. Ezenfelül a Fidesz-közeli tehetséggondozó szervezetek támogatására is jut pénz, például az Orbán Gáspár által alapított Joghallgatók Önképző Szervezete (JÖSz) 61,5 millió forintot kapott a BLA-tól kollégiumának működtetésére. Az Orbán Ráhellel PR-interjút készítő Hype&Hyper dizájnmagazin is bőkezű támogatásban részesült: a lap online kiadásáért felelős Hypeandhyper Nonprofit Kkt. 89 millió forintot kapott.

Balásy Gyula (1979-), a New Land Media Kft. és a Lounge-csoport tulajdonos-cégvezetője. Balásy Bulcsú féltestvére, Veszprémben nőtt fel, majd közgazdaságtant tanult a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján. 2004-ben alapította meg a Lounge Design Kft.-t. Már 2005-ben az első nemzeti konzultáció idején dolgozott a Fidesznek. 2009-ben a Józsefvárosi időközi választásokon Balásy cége felelt Kocsis Máté kampányáért, majd a 2010-es önkormányzati választásokon már több városban is segítette a Fideszt. A 2010-es Fidesz győzelem után Balásy cégei folyamatos győztesei lettek a kormány körüli megrendeléseknek. Kezdetben még csak kreatív beszállítója volt a nagyobb kormányközeli ügynökségeknek, mint a Simicskához köthető Inter Media Groupnak vagy a Csetényi Csabához és Krskó Tiborhoz köthető HG-csoportnak.

Azonban 2015-ben Orbán Viktor és Simicska Lajos konfliktusának nyomán teljes átalakuláson ment keresztül a kormányzati kommunikációs források elosztása. 2015-től kezdve a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) gigatendereket ír ki a kommunikációs keretmegállapodásokra, melyeknek 2016-tól kezdve Balásy Gyula két cége a New Land Media és a Lounge Design visszatérő nyerteseivé válik. 2017-től kezdve már Balásy cégei válnak a legnagyobb győztesévé a kommunikációs közbeszerzéseknek. Csetényi Csaba és Kuna Tibor cégei az évek során folyamatosan visszaszorulnak a forrásoktól és 2018 júniusában pedig az NKOH véglegesen szerződést bontott  a két céggel (Trinity International Communications Kft, Network 360 Reklámügynökség Kft.). Így pedig Balásy Gyula vált a kommunikációs közbeszerzések egyedüli győztesévé. 

2018-ban Balásy tulajdonosává vált a Moonlight Event nevű rendezvényszervező cégnek. A cégnek 2017-ben 4,2 millió forintos nettó árbevétele volt, azonban Balásy tulajdonossá válását követően a cég 2019-ben már 2,4 milliárd forintnyi megrendelést kapott, ami a 2017-es árbevétel 581-szerese. A cég a 2020-as covid járvány által sújtott évben is 3,8 milliárdos árbevétellel zárt, amiben jelentős szerepe volt több állami cég nagy összegű megrendelésének és egy 30 milliárd forintos állami keretszerződésnek is. Balásy Gyula tulajdonában van még többek között a Visual Europe Zrt., a Media Dynamics, a Lounge Communication, a Lounge Homes és a Dashboard Solution is, mely cégek szintén egyre gyakrabban nyernek állami pályázatokon.

2018-tól kezdődően Balásy két cége (a New Land Media és a Lounge Design) monopolhelyzetbe került az állami kommunikációs piacon. Míg 2016-ban a két Balásy tulajdonában lévő cég éves bevételei 2,3 milliárd forint körül voltak, addig ez az összeg 2018-ra 60 milliárdra, míg 2021-re már 100 milliárd forintra nőtt, a két Balásy-cég nettó árbevétele 2017-2020 között 249 milliárd forint volt. 2020-ban Balásy Gyula cégének (New Land Media) egymagában volt annyi bevétele és nyeresége, mint a maradék kilenc legnagyobb bevétellel és nyereséggel bíró magyarországi ügynökségnek összesen (amiből a Media Dynamics szintén Balásy tulajdonában van). 

Az NKOH által kiírt közbeszerzések legnagyobb tétele a kék plakátos kampányokhoz fűződő kiadások, melyeket szinte kivétel nélkül mindig a Balásyhoz köthető cégek nyerik. 2016 és 2022 között ezekre a kampányokra összesen 197 milliárd forint közpénzt költött el a kormány. 2016 és 2021 között az állami kommunikációt is bonyolító két cég 36 milliárdos haszonra tett szert, ebből osztalékként Balásy összesen 22,5 milliárd forintot vett ki. 2021-ben Balásy Gyulát már a 85. leggazdagabb magyarként tartják számon. (fotó: newland)