K-Monitor Adatbázis

Az állami vagyon kimenekítése és magánvagyonná alakítása a Transparency International 2015-ös jelentésében jelent meg, mint a magyar kormányra jellemző, jogi eszközökkel megtámogatott korrupciós forma. Ennek egyik eszköze az állami funkciók – és ezzel együtt a közvagyon – alapítványokba való kiszervezése. Az eszköz rendszerszintű alkalmazása különösen 2020 óta jellemző, amikortól egy alkotmánymódosítás következtében az alapítványokról csupán kétharmados többséggel lehet rendelkezni. Ez a módosítás hivatalosan a mindenkori kormánytól való függetlenség záloga, a gyakorlatban azonban a hatalom kiszervezését szolgálja; egy potenciális választási vereség után is nagy eséllyel hatalmi pozícióban hagyja az alapítványok jelenlegi vezetőit és döntéshozóit, akik jellemzően a NER klientúrájából kerülnek ki.

2021. áprilisában az országgyűlés megszavazta azokat a törvényjavaslatokat, melyek értelmében a közvagyon jelentős részét – több ezermilliárd értékben –  közfeladatot ellátó vagyonkezelő alapítványokba (KEKVA) szervezte ki. A kuratóriumi tagokat a kormány nevezte ki, a továbbiakban azonban a kinevezés joga a meglévő tagokat illeti. A kuratórium tagjai visszahívhatatlanok, így, mivel állami tisztségeiktől függetlenül, magánszemélyként foglalnak helyet az alapítvány kuratóriumában, állami tisztségeik elvesztése esetén is megőrizhetik az alapítványban betöltött pozíciójukat. A KEKVA-k emellett szabadon gazdálkodhatnak a rájuk (ingyen) átruházott vagyonnal,.

A felsőoktatásban végbemenő egyetemi modellváltás meggyorsítása mellett sok más funkció alapítványokba való kiszervezéséről döntött a parlament, így többek között kulturális, egészségügyi, mezőgazdasági, emlékezetpolitikai tevékenységekről. Az alapítványok rengeteg esetben gazdagodnak nagy értékű ingatlanokkal – így került például a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány fennhatósága alá az óbudai Zichy-kastély (a Hajógyári-sziget déli részével együtt), de itt említhetjük a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványának számottevő  gazdagodását is, melynek során megkapta az államtól többek között a révfülöpi vitorláskikötőt és az egykori pécsi Tiszti Kaszinót.

A Transparency International 2023-as gyűjtése alapján a következő KEKVA-k működnek:

• Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány

• Marek József Alapítvány

• Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány 

• Budapesti Gazdasági Egyetemért Alapítvány

• Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány

• Dunaújvárosi Egyetemért Alapítvány

• Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemért Alapítvány

• Magyar Táncművészeti Egyetemért Alapítvány

• Universitas Miskolcinensis Alapítvány

• Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány

• Neumann János Egyetemért Alapítvány

• Nyíregyházi Egyetemért Alapítvány

• Rudolf Kálmán Óbudai Egyetemért Alapítvány

• Pannon Egyetemért Alapítvány

• Universitas Quinqueecclesiensis Alapítvány

• Nemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány

• Soproni Egyetemért Alapítvány

• Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány

• Széchenyi István Egyetemért Alapítvány

• Színház- és Filmművészetért Alapítvány

• Testnevelési Egyetemért Alapítvány

• Tokaj-Hegyalja Egyetemért Alapítvány

• Makovecz Campus Alapítvány

• Hauszmann Alapítvány

• Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány

• Közép-európai Oktatási Alapítvány

• Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány

• Magyar Kultúráért Alapítvány

• Polgári Művelődésért Oktatási, Kulturális és Tudományos Alapítvány

• Batthyány Lajos Alapítvány

• Mathias Corvinus Collegium Alapítvány

• Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány

• Jövő Nemzedék Földje Alapítvány

• Mol-Új Európa Alapítvány

• Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány

Balásy Gyula (1979-), a New Land Media Kft. és a Lounge-csoport tulajdonos-cégvezetője. Balásy Bulcsú féltestvére, Veszprémben nőtt fel, majd közgazdaságtant tanult a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján. 2004-ben alapította meg a Lounge Design Kft.-t. Már 2005-ben az első nemzeti konzultáció idején dolgozott a Fidesznek. 2009-ben a Józsefvárosi időközi választásokon Balásy cége felelt Kocsis Máté kampányáért, majd a 2010-es önkormányzati választásokon már több városban is segítette a Fideszt. A 2010-es Fidesz győzelem után Balásy cégei folyamatos győztesei lettek a kormány körüli megrendeléseknek. Kezdetben még csak kreatív beszállítója volt a nagyobb kormányközeli ügynökségeknek, mint a Simicskához köthető Inter Media Groupnak vagy a Csetényi Csabához és Krskó Tiborhoz köthető HG-csoportnak.

Azonban 2015-ben Orbán Viktor és Simicska Lajos konfliktusának nyomán teljes átalakuláson ment keresztül a kormányzati kommunikációs források elosztása. 2015-től kezdve a Miniszterelnöki Kabinetiroda alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) gigatendereket ír ki a kommunikációs keretmegállapodásokra, melyeknek 2016-tól kezdve Balásy Gyula két cége a New Land Media és a Lounge Design visszatérő nyerteseivé válik. 2017-től kezdve már Balásy cégei válnak a legnagyobb győztesévé a kommunikációs közbeszerzéseknek. Csetényi Csaba és Kuna Tibor cégei az évek során folyamatosan visszaszorulnak a forrásoktól és 2018 júniusában pedig az NKOH véglegesen szerződést bontott  a két céggel (Trinity International Communications Kft, Network 360 Reklámügynökség Kft.). Így pedig Balásy Gyula vált a kommunikációs közbeszerzések egyedüli győztesévé. 

2018-ban Balásy tulajdonosává vált a Moonlight Event nevű rendezvényszervező cégnek. A cégnek 2017-ben 4,2 millió forintos nettó árbevétele volt, azonban Balásy tulajdonossá válását követően a cég 2019-ben már 2,4 milliárd forintnyi megrendelést kapott, ami a 2017-es árbevétel 581-szerese. A cég a 2020-as covid járvány által sújtott évben is 3,8 milliárdos árbevétellel zárt, amiben jelentős szerepe volt több állami cég nagy összegű megrendelésének és egy 30 milliárd forintos állami keretszerződésnek is. Balásy Gyula tulajdonában van még többek között a Visual Europe Zrt., a Media Dynamics, a Lounge Communication, a Lounge Homes és a Dashboard Solution is, mely cégek szintén egyre gyakrabban nyernek állami pályázatokon.

2018-tól kezdődően Balásy két cége (a New Land Media és a Lounge Design) monopolhelyzetbe került az állami kommunikációs piacon. Míg 2016-ban a két Balásy tulajdonában lévő cég éves bevételei 2,3 milliárd forint körül voltak, addig ez az összeg 2018-ra 60 milliárdra, míg 2021-re már 100 milliárd forintra nőtt, a két Balásy-cég nettó árbevétele 2017-2020 között 249 milliárd forint volt. 2020-ban Balásy Gyula cégének (New Land Media) egymagában volt annyi bevétele és nyeresége, mint a maradék kilenc legnagyobb bevétellel és nyereséggel bíró magyarországi ügynökségnek összesen (amiből a Media Dynamics szintén Balásy tulajdonában van). 

Az NKOH által kiírt közbeszerzések legnagyobb tétele a kék plakátos kampányokhoz fűződő kiadások, melyeket szinte kivétel nélkül mindig a Balásyhoz köthető cégek nyerik. 2016 és 2022 között ezekre a kampányokra összesen 197 milliárd forint közpénzt költött el a kormány. 2016 és 2021 között az állami kommunikációt is bonyolító két cég 36 milliárdos haszonra tett szert, ebből osztalékként Balásy összesen 22,5 milliárd forintot vett ki. 2021-ben Balásy Gyulát már a 85. leggazdagabb magyarként tartják számon. (fotó: newland)