Nagy lehet az igény a kormányközeli lattéra: a Veres Pálné utcában, az úgynevezett Károlyi-bérház földszintjén és pinceszintjén alakítanak ki nettó 430 négyzetméter alapterületű újabb kulturális közösségi teret és kávézót.
Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amelynek a 2020-as költségvetése 38,4 milliárd forint volt, idén pedig már 40,7 milliárd forintos büdzsével tervezhet. Ennek ellenére a médiahatóságnál szociálisan rászoruló emberek is dolgoznak, akik számára az NMHH évről évre kedvezményes árú pihenést biztosít luxusszállodákban. Ezek közül az egyik az alsópáhoki Kolping Hotel.
Az NMHH viszont legalább 2012 óta szerződésben áll az ötcsillagos követelményeknek is megfelelő Kolping Hotellel, amelyet a Magyar Kolping Szövetség is hirdet az oldalán, mint kolping ház. A kolping mozgalom pedig katolikus lelkiségi mozgalom.
a Katolikus Rádió Zrt. lett a nyertes a győri, a mosonmagyaróvári és a tihanyi frekvenciákon, míg a zalaegerszegi eljárás nyertese a szintén egyedül pályázó Mária Rádió Frekvencia Kft. lett. A Katolikus Rádió Zrt. tulajdonsa a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia.
Az alsópáhoki szálloda igazgatója Baldauf Csaba befolyásos ember, hiszen egyben a Szállodaszövetség általános alelnökeként is funkcionál.
Az Orbán-kormány 2012 szeptemberében törvénybe iktatta, hogy 2013 közepétől csak azok árulhatnak cigarettát, akik erre engedélyt kapnak. A koncessziókat botrányos tenderen osztották ki: hamar kiderült, hogy az engedélyek nagy részét a kormánypárthoz így-úgy közelállók nyerték meg. Az Átlátszó most megvizsgálta, hogy azóta hogyan alakultak a nemzeti dohányboltok bevételei és tulajdonviszonyai. Azt találtuk, hogy míg a törvény célja szerint elvileg egy személy legfeljebb öt dohányboltot üzemeltethetne, a sokmilliárdos forgalmú üzemeltetői hálózatokba szerveződő dohányboltok végső tulajdonosai – betéti társaságok kültagjaiként – egyszerre több tucat trafikban is érdekeltek lehetnek.
A Nemzetgazdasági Minisztériumon a kereskedők szeme: a tárcától várják, hogy mondjon véleményt a CBA – minimum – kreatív ötletéről, a boltok piaccá való átminősítéséről, amellyel megkerülhető a vasárnapi zárva tartás. Közben van, aki még tovább ment, és fesztiválként szeretne működni a hétvégéken. A Fideszben állítólag kiakadtak Baldaufékra, hogy mit ugrálnak.
A CBA közleményében utasította vissza a Baldauf Lászlóval a csütörtöki Heti Válaszban megjelent interjú „szándékos, rosszindulatú félreértelmezését”, amely arról szól, hogy az üzletláncnak vagy bármilyen vezetőjének tevőleges köze lett volna a vasárnapi nyitva tartás korlátozásának bevezetéséhez.
Nem a kormányszóvivő az egyetlen, akinek a Fidesz közelében meredeken felfelé ível a csillaga. Kollégiumi szobatársak, lelátóbeli szotyipartnerek, egykori táskahordók is nyertesei lettek az elmúlt öt évnek.
Magyarázza a svájci kapcslatait a CBA. Azonban a cikkünkre reagáló kiskereskedelmi lánc korábban arról nem tett említést, hogy az alpesi országban terjeszkedne. Ráadásul már 2005 óta.
Barátságtalan módon kényszerítette birtokon kívülre a kormány a Fidesszel egyébként jó kapcsolatot ápoló CBA tulajdonosait abból a vállalkozásból, amely jelentős hasznot húzott eddig a vasúti üzlethelységek bérbeadásából.
A CBA elnöke, Baldauf László szerint csak a hitében és anyagiakban megerősödött polgári és vállalkozói réteg tudja felemelni a hárommillió szegényt, ezért sem baj, hogy a kormány a nemzetközi láncokkal szemben a hazai kereskedőket segíti.
Különböző módon emlékeznek a csempészési ügybe keveredett Egymásért Egy-Másért Alapítványhoz fűzödő kapcsolatukra a CBA-csoporthoz tartozó vállalkozások vezetői, akik több százmillió forintot adtak a szervezetnek. Az egyik ügyvezető a négy évvel ezelőtti tanúmeghallgatásán arról beszélt, hogy az alapítvány visszautalt pénzeket a cégének, egy másik cégvezető pedig garanciát látott abban, hogy az Egy-Másértnak vannak nemzetbiztonsági kapcsolatai. A hvg.hu birtokába került vallomásokból az is kiderül, hogy a CBA-s cégvezetőket zavarták a 2006-os zavargások, az alapítvány pedig támogatta a rendőrséget, így a "célok találkoztak".
