K-Monitor Adatbázis

Az Alkotmánybíróság ugyanazon a napon utasította el a Budai Hengermalom MFB-hitele ügyében beadott alkotmányjogi panaszunkat, amelyen az Átlátszó megkapta az alkotmánybírósági eljárás elhúzódása miatt beadott strasbourgi kérelmünkre megítélt kártalanítást. A jövőre nézve ugyan az állami bankok működésének átláthatósága egy, az AB által hasonló ügyben néhány hete hozott döntés alapján akár még bővülhet is, de ez nem változtat azon, hogy már sosem fogjuk megtudni, hogy hogyan szerezte Nyerges Zsolt 2000-ben az első milliárdját. Az igazán szomorú az, hogy ez tíz évvel és három országgyűlési választással az eredeti adatigénylés benyújtása után igazából már mindegy is.

2013. június 3-án még Barack Obama volt az amerikai elnök és David Cameron a brit miniszterelnök. Az akkor született gyerekek ma harmadikosok. Egy euró 300 forint volt, a Közgép még az M3-ast építette, az IMG pedig a rezsicsökkentést reklámozta a kormánynak. A Felcsút és a Mezőkövesd NBII-es volt, a Kisvárda NBIII-as. Az Alkotmánybíróság tizenöt akkori tagja közül ma már csak hatan vannak hivatalban. Az Átlátszó aznap fordult panasszal az Alkotmánybírósághoz, de döntés még nem született. Meguntuk, és a tétlenség miatt az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultunk.

A Szerencsejáték Service Nonprofit Kft. (SZNP) honlapján közzétett szerződéslista szerint július 1-én 40 millió forintot adtak a Békemenet szervezőinek. A CÖF mögött álló Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖKA) korábban már kapott két részletben 170 milliót az SZNP-től, és idén a szintén állami tulajdonú Magyar Fejlesztési Bank is megtámogatta őket 25 millió forinttal. A CÖKA pedig nem csak a Békemenettel állt ki a Fidesz-kormány mellett: gyurcsányozós vándorkiállítással járják az országot, és ők rakták ki a stopgyurcsányos plakátokat is.

Közadatigénylésben kértük ki a Magyar Fejlesztési Banktól (MFB) a CÖF alapítványának adott 25 millió forint támogatással kapcsolatos papírokat. A dokumentumok szerint Csizmadia László CÖF-elnök április 27-én kért pénzt az állami banktól, hogy tevékenységüket „a közjó érdekében” még hatékonyabban végezhessék. Az MFB vezetése egyöntetűen támogatta a kérelmet, és a szponzorálási szerződést június 10-én írták alá a kormány kedvenc szervezetével, aminek a pénzért cserében a bank logóját fel kell tüntetnie rendezvényein és kiadványain.

Adatigénylést küldtünk az Agrárminisztériumnak a Ductus Kft. ügyében, amely tavalyelőtt 2,2 milliárd forintos uniós finanszíozású pályázati forrást kapott. A cégben azóta tulajdonrészt szerzett Rogán Antal apósa. A vállalkozásnak ezután ugyanaz a Budapest Bank adott kölcsönt, amely Rogán Barbara és szülei elhíresült földügyét is finanszírozta (volna). A mezőgazdasági szaktanácsadás általában adminisztratív segítséget jelent olyasmi dolgokban, amiket a legtöbb magyar gazdálkodónak kötelezően meg kell csinálnia — tudtuk meg egy egyéni szaktanácsadótól. A téma politikai jellege miatt neve elhallgatását kérő szakember hozzátette azt is: nem érti, hogy az őhozzá hasonló egyéni szaktanácsadók miért nem pályázhattak ilyen forrásokra.

Többszáz hektárnyi móringot villanthat Obrusánszki Barbara. A miniszterelnöki kabinetfőnök új neje és annak szülei két további társukkal még az esküvő előtt, novemberben szerződtek 1022 hektár földbirtok adásvételéről. A vételár oroszlánrészét a kormányzati irányítás alatt álló Budapest Bank 1,58 milliárdos hitele fedezi. A pénzintézet ősszel 315 millió forint kölcsönt biztosított az Obrusánszki apuka friss céges érdekeltségének is.

Míg a magyar kormány maga hívta be az országba az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot (International Investment Bank – IIB) és döntött úgy, hogy felajánlja, a pénzintézet tegye át székhelyét Budapestre, a három másik visegrádi ország a maga módján távolodni próbál tőle. Lengyelország 2000-ben hagyta el az IIB-t, Magyarországgal együtt, és azóta sem sikerült visszakapnia a befizetett pénzt. Csehország is fontolgatta a kilépést, de a lengyel példa eltántorította őket a döntéstől. Ám Prága nem hajlandó minden kedvezményt megadni az IIB alkalmazottainak, amit Magyarország igen. Pozsonyban a bank helyi irodája okozott az elnökig érő politikai konfliktust.

Azt sejtjük, miért lesz jó Vlagyimir Putyinnak az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot Magyarországra költöztetni, de vajon miért jó ez hazánknak? Ahhoz nem elég a bank pénze, hogy az ország gazdaságát fellendítse, de biztosan lesznek olyanok, aki jól járnak vele. Hogy utóbbit világosabban lássuk, megnéztük, kik üzleteltek eddig az NBB-vel. Nem lepődtünk meg: számos, a kormánnyal közeli kapcsolatot ápoló céget és nevet találtunk: felbukkan a MOL, a MET, a Takarékbank, az OTP, az Eximbank de még a kínai állam is.

Néhány év alatt Magyarország egyik leggazdagabb embere lett a tiszakécskei vállalkozó, akinek építőipari cége robbanásszerű növekedést produkált az állami és önkormányzati megrendeléseknek köszönhetően. Mára Szíjj László a NER üzleti köreinek egyik legfontosabb szereplőjévé vált, az érdekeltségébe tartozik az MKB Bank harmada és a Közgép is, Mészáros Lőrinccel pedig egy bulgáriai építőcéget alapított. Van egy hatalmas villája a Gellért-hegyen, nyáron lefotóztuk az Adrián egy luxusjacht fedélzetén, nemrég pedig a ferihegyi repülőtéren, amikor a korábban Orbán Viktor és Mészáros Lőrinc által is használt osztrák luxusrepülőgép éppen Dubajból tért vissza.

Akik szeretettel emlékeznek rá, a nevéhez fűződő bőkezű kulturális mecenatúrát emelik ki, illetve azt, hogy jelentékeny sajtóholding uraként sem álhírgyárat üzemeltetett. A banki sajtóportfolió állandó átalakulásban volt, hosszabb-rövidebb ideig és más-más tulajdoni arányban a bankhoz tartozott például a bulvár Kurír, a 168 Óra, a Magyar Narancs és a Magyar Nemzet is.