K-Monitor Adatbázis

Riportsorozatunkban a Quaestor belső embereivel folytatott beszélgetések, a birtokunkba került nyomozati anyagok, levelezések és a felszámolás során született dokumentumok alapján térképezzük fel, miért kellett bedönteni a vállalatot. A csőd után százmilliárdos cégvagyon tűnt el.

A Beva lezárja a Quaestor-ügyfelek kártalanítását, az igényt benyújtók 98 százalékának utaltak már.

Július 27-ig 41 milliárd forint kártalanítást vett fel csaknem 15 ezer Quaestor-károsult a Beva megbízásából eljáró OTP-fiókokban – hivatkozik a kártalanítási alap közleményére az MTI. A Beva eddig összesen 25 ezer befektető kártalanítását utalta át az OTP-nek, ami értékben 69,5 milliárd forint. Megkezdődött az érintett, mintegy 300 vég vagy más jogi személy kártalanítása is, hétfőtől összesen 150 ügyfelet fizetnek ki, míg a többiek kérelmét a hiányzó adatok pótlása után bírálják el.

Az utóbbi hetek legnagyobb fejleménye az, hogy a jelek szerint a kormány inkább mégis hanyagolná a károsultanként 30 milliós kártalanítást. Pedig éppen ezt mantrázva sikerült megfékezniük az egészen áprilisig egyre durvábbnak tűnő botrányt. Most már elkezdték kifizetni a Quaestor károsultjait, de csak részben, és nem az alapján a törvény alapján, amit direkt az ő (sokféleképpen diszkriminatív) kifizetésükre hoztak meg.

Van olyan Quaestor-ügyfél, aki a Beva-kártalanítás során a befektetett pénze több mint háromnegyedét is visszakapja, és olyan is lesz, aki alig néhány forintot, sőt semmit sem kap, mert azzal értékpapírral, amelyet vásárolt, nem csaltak olyan sokat.

Kaotikusnak ítéli a pénzügyes szakma a Quaestor-károsultak megmentését célzó szabályozást, amely elviheti több alapkezelő profitját, de akár a kisebb brókercégek megszűnéséhez vagy elvándorláshoz is vezethet