K-Monitor Adatbázis

Brutálisan veszteséges az egész tevékenység, ehhez képest a tavalyi profit csak egy apró sebtapasz.

Mészáros Lőrinc legutóbb 660 milliárd forinttal vezette a gazdaglistát, és a nevén szereplő javak alapján a Forbes dollármilliárdosai közé is bőven befért. Pedig az egykori gázszerelő csak tíz éve került a milliárdosok krémjébe, és példátlanul rövid idő alatt vált az ország leggazdagabb emberévé. Megnéztük, milyen állomásokon keresztül vezetett az út ezermilliárdos üzletekig és a 62 méteres luxusjachtig.

A közlemény szerint árbevételét 59 százalékkal, míg üzemi eredményét 164 százalékkal növelte az Opus Global Nyrt. a ma közzétett, IFRS szerinti, konszolidált gyorsjelentése szerint. Az Opus Cégcsoport konszolidált szinten az év első hat hónapjában a bázisidőszakhoz képest 58,7 százalékkal magasabb, összesen 324,9 milliárd forint működési bevételt ért el.

A kormányzati pénzek ellenére sem váltotta be eddig a befektetői reményeket Mészáros Lőrinc két gigantikus gabonafeldolgozója. A profitkilátásokat a milliárdos veszteségek után a gabonapiaci krízis és egy uniós zöld terv is beárnyékolja.

Mészáros Lőrinc cégbirodalma nem volt rest és két gyárával is pályázott az Orbán-kormány nagy Gyármentő Programjára. A kormányzat pedig úgy döntött, hogy közpénzből támogatja a leggazdagabb magyar gyárainak energetikai beruházásait: Tiszapüspökiben működő Kall Ingredients Kft., amely a felcsúti sikerember gigantikus kukoricafeldolgozó gyára. Bólyi központú Hard-Concrete Betonelemgyártó Kft. Stabilan nyereséges társaságról van szó. Például támogatást kapott a Jász-Plasztik Kft. is, amelynek többségi tulajdonosa Kasza Lajos, a Forbes gazdaglistáján a 13. helyen szerepelt 135,8 milliárd forint becsült vagyonnal. Szintén a Gyármentő Program nyertese a Béres Gyógyszergyár Zrt. Béres József és családjának vagyonát 44 milliárd forintra becsülték, ezzel a 41. leggazdagabb magyar. A sokszoros milliárdos Garancsi István Prebeton Zrt. nevű cége is örülhet a kormányzati segítségnek. A kormány azért indította el a Gyármentő Programot az ukrajnai háború kitörését követően, hogy a hazai vállalatok erősíteni tudják függetlenségüket a nemzetközi energiapiacok teljesen kiszámíthatatlan kilengéseitől, és így meg tudják őrizni a munkahelyeket, fenn tudják tartani a gazdasági teljesítményüket. A pénzosztás hasonlóságokat mutat a korábbi Kisfaludy-pályázatokhoz, amikor a koronavírus-járvány miatt a leggazdagabb magyarok szállodáit mentették meg: Mészáros Lőrinc hoteleit így szintén közpénzből tatarozhatták ki.

2,156 millió euró, azaz bő 800 millió forint veszteséget termelt tavaly a felcsúti milliárdos, Mészáros Lőrinc mamutméretű kukoricafeldolgozója, a Szolnok melletti Tiszapüspökiben működő Kall Ingredients Kft.

A Fidesz-kormányzás egyik legnagyobb kérdése, hogy milyen forrásból töltik fel azokat a magántőkealapokat, amelyek a NER-felépítményt tartják. Kínálkozna a nyers válasz: „hát abból, amit a lovagok hazavisznek a tenderekből”. Csakhogy ezekben a titkos zsákokban sokkal több milliárd van, mint amennyit úgymond el lehet lopni. Akkor honnan jön a pénz? Kínából, Oroszországból, a kipcsakoktól? Nem egészen. A megfejtés az, hogy nálunk a „magán” előtagú tőkealapokat is részben a magyar állam pumpálja nagyra. Két részben dolgozzuk fel, hogyan. Az elsőben alább kormányzati dokumentumokkal igazoljuk, hogy már legalább 541 milliárd közforint mozdult meg a kiválasztottak felé (javarészt a Magyar Fejlesztési Bankon keresztül) – de vannak arra utaló nyomok, hogy a kiáramlás nagyságrendje még sokkolóbb. Némi cinizmussal azt mondhatnánk: akár külön „Tiborczék”- és „Mészárosék”-sor is lehetne a magyar állam költségvetésében. Mindenkinek egyszerűbb lenne az élete.

Miközben a világ a koronavírus-járványra figyelt, a nagy NER-építőcégeknél ment tovább az élet, mint a vírus előtt. Szíjj László, Mészáros Lőrinc, Garancsi István és Paár Attila társaságai a válság kezdete óta mintegy 800 milliárd forintnyi tenderen szerepeltek sikeresen, de nemcsak innen érkezett pénz, több támogatási programban is jutottak nekik források, bár ezek aprópénznek tűnnek az állami megbízások mellett.

Oláh Zsanett 2018-ban távozott az MNKH Zrt. éléről, majd az állami társaság jogutódja hatmillió forintos megbízást adott a lecserélt vezető cégének.

Egyre nehézkesebben és drágábban tudja Magyarországra csábítani a cégeket a kormány. Már csaknem 15 milliójába kerül az adófizetőknek egy új munkahely létrehozása.