K-Monitor Adatbázis

A négyes metró építésével kapcsolatos, a kormány által pénteken publikált OLAF-jelentés alapján a gigaprojekttel kapcsolatos szabálytalanságok politikai felelőse egyértelműen a Demszky-féle fővárosi vezetés, a jogi felelősség pedig az általa irányított BKV akkori vezetői terhelheti. Medgyessy Péter ex-miniszterelnök nevesítése további alap arra, hogy a kormány a majdani visszafizetésért baloldali politikusokat hibáztathasson. Még akkor is, ha az OLAF által tett megállapítások nagyrésze nem vesztegetést, hanem a magyar infrastrukturális közbeszerzéseken megszokott szabálytalankodást takar. A legdurvább korrupciós ügyekben a jelentés nagyon szűkszavú: nem derül ki belőle, voltak-e a jelenlegi kormánypártokhoz közel álló kedvezményezettjei is a gyanús szerződéseknek. Ezeken az ügyeken a magyar ügyészség mintha csigalassúsággal dolgozna.

Az Kulcsár-féle húszmilliárdos brókerbotránytól a friss szociális-szövetkezeti mutyiig találni kapcsolatot egy friss üzletrész-árverési ügyletben.

Sokan találgatják mostanában a Simicska Lajos és Orbán Viktor közti konfliktus lehetséges kimenetelét. Összeállításunkból az derül ki, hogy ez a háború, legalábbis az állami és uniós források feletti befolyás tekintetében, már eldőlt. A 2012-ben a Simicska Lajos vagy Nyerges Zsolt érdekköréhez tartozóként azonosított vezető beosztású tisztviselők háromnegyedét mára eltávolították abból a pozícióból, ahová a 2010-es kormányváltást követően kerültek.

Hűtlen kezelés, valamint pénzmosás bűntette miatt vádat emelt az ügyészség a Betonút Szolgáltató és Építő Rt. egykori vezérigazgatója, illetve helyettese ellen – tudta meg a Magyar Nemzet.

Pénzmosás és hűtlen kezelés miatt javasolt vádemelést a rendőrség Garamszegi Gábor volt MSZP-s önkormányzati képviselő és Dunai Imre, a brókerbotrány néven elhíresült büntetőper két terheltjével szemben, akik a gyanú szerint egy offshore vállalkozáson keresztül vontak ki legalább másfél milliárd forintot a tulajdonukban állt cégből – értesült a Magyar Nemzet.

Elutasította a Kúria kedden a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) felülvizsgálati kérelmét a tíz évvel ezelőtti nagy autópálya-kartell kapcsán indított kártérítési perében, amelyet a NIF a Strabag Építő Zrt. ellen indított. Így hatályban maradt a Fővárosi Ítélőtábla korábbi jogerős részítélete, amelyben elutasították a NIF 13 milliárdos kereseti kérelmét.

A most közreadott névsorral arra vállalkozunk, hogy bemutassuk: egyes állami tisztviselők illetve állami vállalatok vezetői mikor és milyen minőségben álltak kapcsolatban azokkal a cég- és érdekcsoportokkal, amelyek ügyeiben a magyar állam képviseletében most szabályozási, döntési, ellenőrzési jogosultságaik vannak. Négy csoportot azonosítottunk, akik számos felsővezetőt delegáltak az állami szférába a 2010-es kormányváltás óta.

Kartelleztek az útépítőcégek a 2001-ben és 2002-ben kiírt fővárosi útépítési munkák elnyerése érdekében – mondta ki a Kúria döntése. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) még 2005-ben tárta fel a versenykorlátozó megállapodást, ami miatt nyolc vállalkozásra összesen 593,9 millió forint bírságot szabott ki.

A közvélemény előtt Gyuszi taxisként elhíresült férfit, azaz Szekér Gyulát, Kulcsár Attila egykori sofőrjét hallgatta meg elsőként szerdán tanúként a Fővárosi Bíróság a – fordulatokban eddig is bővelkedő – K&H-per tegnapi tárgyalásán.

Milliárdok forogtak a K & H Bank úgynevezett technikai számláján, s ezt észlelnie kellett volna a pénzintézet back office részlege vezetőjének, a belső ellenőrzésnek, a Vigadó téri fiók vezetőjének, valamint a felügyelőbizottságnak, sőt a könyvvizsgálónak is.