K-Monitor Adatbázis

Majdnem 20 ezer tartózkodási és letelepedési engedélyből 24 darab szűnt meg, és mindössze hat a magyar hatóság döntése miatt.

Elképesztő kupleráj van a bevándorlási hivatalban, ahol több mint 300 állampapírral nem tudnak elszámolni.

A 444-hez és a Direkt36-hoz idén januárban került egy névtelen levél, ami feladója szerint a magyar letelepedési kötvényprogramban szereplő egyes külföldi állampolgárok neveit tartalmazza. Hónapok óta próbáljuk azonosítani a levélben szereplő külföldieket, és meggyőződni arról, hogy valóban magyar papírokhoz jutottak. Tavasszal megírtuk, hogyan szerzett a kötvényprogramban pénzért előbb tartózkodási majd letelepedési engedélyt Magyarországon Bassár el-Aszad szír diktátor egyik bizalmasa, egy szír állampolgár. Most pedig az orosz Novaja Gazeta nevű újsággal közös nyomozásunk eredményeként a januári levélben szereplő orosz állampolgárok közül mutatjuk be néhány történetét.

Bassar al-Aszad szír diktátor pénzembere, Atiya Khoury 2014-ben vásárolt magyar letelepedési kötvényt, amivel így szabadon tartózkodhatott és üzletelhetett Magyarországon és az EU-ban. A 444 és a Direkt36 még márciusban írta meg, hogy Khoury részt vett a Rogán Antal által kezdeményezett, számos korrupciós és biztonsági kockázatot felvető kötvényprogramban, amit a cikk megjelenése a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal (BMH) is elismerte.

Húszezer kérelmezőből csak húsz letelepedésikötvény-igénylőt és 44 hozzátartozót utasítottak vissza a magyar hatóságok nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági kifogással az egész világról a kötvényprogram négyéves fennállása alatt – közölte Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal főigazgatója az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának részben zárt ülésén, március 5-én. A szerv vezetője valójában nem a letelepedési kötvényekről, hanem a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” kormány általi meghosszabbításával összefüggésben szólalt meg, de az ellenzéki képviselők kérdéseire váratlanul megemlítette azokat az adatokat, amiket eddig nem hoztak nyilvánosságra. Lapunk közérdekűadat-igénylésére a bevándorlási hivatal eddig csak annyit ismert el, hogy három kínai magánszemély kérelmét utasították vissza nemzetbiztonsági okokból.

A Bizalom Zrt. őrizheti két évig 650 millió forintért cserébe a Bevándorlási Hivatal menekültszállásait – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőben megjelent hirdetményből.

Hatalmas pénzeket szór el a kormány a határvédelemre hivatkozva, és egy jogszabály lehetővé teszi, hogy közbeszerzés nélkül vásároljon eszközöket, szolgáltatásokat. Csak a rendőrség 100 milliárd forintnál is többet költött el így, ráadásul nem mindig egyértelmű, hogy tényleg a menekülthelyzet indokolta-e az adott beruházást.

Egy belvárosi bérpalota áráért állítottak fel pár konténert a tranzit zónákban – áradnak a különös tételek, miután Harangozó Tamás fél tucat állami szervből szorította ki a határvédelmi kiadásokat.