K-Monitor Adatbázis

Rosszullétek, tűz, robbanás, habzó csatornák, halálos kimenetelű munkahelyi balesetek – az elmúlt másfél évben több alkalommal hallhattunk hasonló híreket az épülő és a már működő akkugyárakról. A beruházások bírálói és az érintett helyiek ezekre is hivatkozva tiltakoznak folyamatosan a beruházások ellen, a kormánypárti politikusok viszont azzal érvelnek, a gyárak a legszigorúbb előírások szerint működnek. Hogy lehetne megelőzni a baleseteket és a súlyos megbetegedéseket? Összefoglalónkban ezen kérdések megválaszolása mellett térképen mutatjuk meg, hol történtek (nyilvánosságra került) balesetek, illetve azt is, hol vannak már, és hol lehetnek még akkugyárak az országban.

A Pest megyei településen otthonosan mozgó Fejér-B.Á.L Zrt. nettó 11,6 milliárd forintért nyerte el a közbeszerzést: korábban 6 milliárdért épített iskolát a városban. A Mészáros-gyerekek cégének most egy 18 tantermes szakgimnáziumot, egy tornateremet és egy focipályát kell felhúznia Biatorbágyon. A középiskola egy békés lakópark szomszédságában épül fel, de a lakóknak korábban sikerült megfúrniuk, hogy legalább MLSZ-focipálya ne épüljön pár méterre a házaktól.

A Biatorbágyon épülő focipályához nem kellett sem építési, sem fakivágási engedély, miközben elhordták a domb oldalát. A környéken lakók nem örülnek, hogy nemsokára focimeccset hallgathatnak a madárcsicsergés helyett, és félnek, hogy a műfüves focipályáról származó mikroműanyag beszennyezheti a környéken található Madár-forrást. A polgármester rendelkezésünkre bocsájtotta a környezetvédelmi szakvéleményt, ami már a dózerolás után készült el. A dokumentum szerint a legnagyobb kockázatot a műfüves pályára szórt apró gumigranulátumok jelenthetik. Azt is megtudtuk, hogy ez a veszély csupán „esztétikai jellegű, mert ez az anyag sem biológiai úton, sem geokémiai úton nem bomlik el”. A szakvélemény szerint ex lege védettek a források, de a védetté nyilvánítást kezdeményezni kell, ami eddig nem történt meg.

Az oktatási épület kivitelezésének eredetileg becsült értéke nettó 6,7 milliárd forint volt.

A javarészt TAO-támogatásból épülő másfél milliárd forintos biatorbágyi jégcsarnok támogatásáról tavaly döntött a helyi önkormányzat, amely most jövőre halasztotta a 2017-re ígért 285 millió forint támogatást. Az épület látványterve is teljesen megváltozott.

A beruházás nagy részét TAO-pénzből fizeti a negyedosztályú hokicsapat, az önkormányzat pedig 300 millió forintot ad bele. A testületi jegyzőkönyvek szerint a Magyar Jégkorong Szövetség ötlete volt az egész, a Viadukt SE-nek pedig van kapcsolata olyan cégekkel, amik a szükséges 1 milliárd forintot “át fogják tudni vezettetni a NAV-on”. A képviselőtestület megszavazta a projektet, pedig tudták, hogy valószínűleg veszteséges lesz, ráadásul a biatorbágyi iskolások és óvodások egy része konténerekben tölti a napjait.

Fel szeretném hívni a figyelmüket a Biatorbágyi Önkormányzat különös ügyeire, amelyek évekre nyúlnak vissza.

Helyreigazítás 2014. augusztus 5. napján "Együtt-PM: 168 milliót nyúltak le Biatorbágyon" címmel megjelent írásunkban tévesen, valótlanul híreszteltük, hogy dr. Tuzson Bence korábbi ügyvédi irodája bízta meg a projektmenedzsert és az előzetes műszaki dokumentációt előkészítő céget.