K-Monitor Adatbázis

Tavaly nyáron az aszály miatt a Duna Menti Regionális Vízmű Zrt. több Pest megyei településen vízkorlátozást vezetett be, majd bejelentettek egy 16 milliárdos fejlesztést. Az állami vízszolgáltató szerint a beruházás 2024-re enyhítheti a vízellátási gondokat a térségben. Ez meglehetősen optimista gondolat, mert a közbeszerzés még le sem zárult, a szerződési határidő pedig 2025. Egy hasonló fejlesztésnek például 2022-ben álltak neki, de még csak a 30 százaléka készült el – a munkálatokat a Mészáros és Mészáros Zrt. végzi. Közben viszont a Samsung-gyár vízellátását kiszolgáló projekt – szintén a Mészáros-cég kivitelezésében – gőzerővel halad.

A kormánynak nagyon fontos lehet a több évtizede hiányzó tornyok pótlása, hiszen a választási győzelem után az első döntések egyikével nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá minősítette a tetőrekonstrukciót, így az építtetőnek nem volt szüksége településképi szakmai konzultációra, az ügyben sem a fővárosi, sem a kerületi önkormányzat véleményét nem kellett kikérniük, az engedélyezési eljárást pedig a helyi építési szabályok meghágásával gyorsított eljárásban kapták meg.

Fót, Dunakeszi, Göd, Pest Megye Önkormányzata – közös pont bennük, hogy mindegyiknek látott el jogi feladatokat a Biczi és Turi Ügyvédi Iroda a mostani ciklusban. Az önkormányzatoknak 2018 óta közel 170 millió forintot számlázott ki Tuzson Bence korábbi ügyvédi irodája, és csak Dunakeszi 2010 óta több mint 110 milliót fizetett nekik.

Két, fideszes kötődésű egyesületnek csaknem 30 millió forint jutott, a csömöri önkéntes tűzoltó egyesület és a polgárőrség viszont egy fillért nem kapott a fideszes többségű Pest Megyei Közgyűlés által szétosztható pályázati pénzekből. A pénz egyébként a Samsung gödi beruházásának adójából származik, amelyet a kormány elvont Gödtől, és a megyei közgyűlés kezébe adta.

A már a Dióssi Csaba vezette önkormányzat engedélyezte a polgármester saját családi cégének a társasháza felépítését, amelytől később a CSOK-kal lakásokat is vett. A cégadatokból Tuzson Bencéhez, a térség országgyűlési képviselőjéhez is eljutottunk.

A zajtól szenvedő lakosságnak már nemcsak a gödi Samsung-gyárral és a hivatalokkal kell megküzdenie, de újabban a szennyvízzel is, ami nemrég kiöntött a gyár melletti területre. Bár a problémát átmenetileg elhárították, a szennyezés jelei újra felbukkantak a kerítés közterületeket érintő oldalán. Mivel a kormány különleges gazdasági övezetté nyilvánította a környéket, a gödi önkormányzatnak és a lakosságnak egyre kevesebb beleszólása van az őket érintő beruházásokba. A kormánynak kedves cégek azonban láthatóan jól profitálnak a gyár bővítéséből.

Nő az elégedetlenség Gödön a Samsung akkumulátor-gyárának újabb terjeszkedése miatt. A helyi önkormányzat ugyanis arról döntött, az eddig 33 hektáron működő, több szintes gyárat újabb 80 hektárral fogják bővíteni. A helyiek tiltakoznak amiatt, hogy a Duna-parti kisvárosban veszélyes anyagokkal dolgozó gigagyár épül, amiről a megkérdezésük nélkül döntött a magyar kormány és a városvezetés. Az ügyben ombudsmani vizsgálat is indult.

Keszthelyi Erik neve nem ismert, pedig végső soron állami cégekből szív ki milliárdos bevételeket

Nem tudni, ki és mekkora hiányt okozott a Ferenczy Múzeumban. Az átvilágítás előnytelennek tartja a korábbi igazgató által kötött szerződéseket, az ellenzék az új vezetőt hibáztatja.