Nagyjából félóránként váltották egymást a polgármesterek Boldog István kétpói irodájában, ahol a települések TOP-os pályázatairól (Terület- és Településfejlesztési Operatív Program) volt szó, de Boldog csak akkori országgyűlési képviselőként azt akarta tudni, ki mire akar pályázni, utasításba semmit sem adott – ezt mondta tanúként két meghallgatott polgármester is szerdán a Fővárosi Törvényszéken, ahol a volt fideszes képviselő, Boldog István és társai korrupciós ügyét tárgyalták.
,,A benzinkártya és a diplomata útlevél, az, hogy nem kell kivárnom a sort a határellenőrzésnél" - sorolta a Telexnek mosolyogva Boldog István a Fővárosi Törvényszéken a tárgyalása szünetében, hogy mi hiányzik neki leginkább, mióta nem országgyűlési képviselő. A korrupcióval vádolt volt fideszes képviselő – aki továbbra is biztos abban, hogy az ügye végén a bíróság fel fogja menteni – azóta egyéni vállalkozó lett, de részleteket, például arról, milyen üzleti úton volt legutóbb Erdélyben, nem árult el. Ahogy azt sem árulta el, mégis mire gondolt, amikor arról írt, hogy pénzt keres azzal, ha sokan kommentelnek a Facebook-oldalán.
Bár a Nemzeti Nyomozó Iroda már 2016-ban kimondta a bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúját a 16 milliárdos Öveges-programhoz kapcsolódó projekteknél, végül csupán egyetlen, 180 milliós visszaélés került a bíróság elé.
Jogerős ítélet született a Gyulai Törvényszéken, de a tíz évvel ezelőtti, 16,5 milliárdos projektnek csak egy 180 milliós tételéről volt szó. Egy munkafüzetek kifejlesztését érintő költségvetési csalást vizsgált a most nyugvópontra jutott büntetőeljárás.
Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.
