K-Monitor Adatbázis

Szeptember 15-én, csütörtökön Strasbourgban az Európai Parlament képviselőinek 74%-os támogatásával, 21 % ellenében, 5 % tartózkodása mellett elfogadták azt az állásfoglalást, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom. A posttruth és a fakenews világában tények létezéséről és azokról szóló hiteles tudósítások lehetőségéről is viták folynak. Ahhoz, hogy legalább esélyünk legyen értelmes párbeszédre arról, hogy az európai parlamenti képviselők helyes döntést hoztak-e, minimálisan tudnunk kell, hogy milyen tényeket rögzítettek az állásfoglalásukban. Hiszen azok alapján vonták le lesújtó következtetésüket, és ha premisszájuk téves, akkor a konklúziójuk eleve nem lehet helyes. Ebben a cikkben pusztán az állásfoglalásból megismerhető tényeket ismertetjük, az azokból levonható következtetéseket az olvasókra hagyjuk, ahogy annak megítélését is, hogy a magyar valóságot reálisan tükrözi-e a jelentés, vagy sem. 75 pontban az Európai Parlament állásfoglalásáról, amely szerint Magyarország nem demokrácia, hanem választási önkényuralom.

Cikkünk megjelenése után elfogadták a bírói tisztségből való felmentésre vonatkozó kérelmét annak a budapesti csoportvezető bírónőnek, akivel kapcsolatban megírtuk, hogy nem fizette vissza a kölcsönkapott 30 millió forintot egy ügyvédnek, a biztosítékul szolgáló lakást pedig eladta. A felmentett bíró ügyeivel kapcsolatban – mert nem egy van – a Központi Nyomozó Főügyészség is vizsgálódik, de a felmentésre nem a kölcsönügyletek miatt került sor, hanem nyugdíjazásra való hivatkozással.

Bírósági adatokhoz is hozzáfér a Puskás Akadémia volt kommunikációs igazgatója, Takács Bence, aki most a törvényszéken ad külsős megbízottként kommunikációs tanácsokat. A posztot pályáztatás nélkül nyerte el, és legfeljebb havi bruttó egymillió forintot kap a munkáért, amire január végéig szerződött vele a Fővárosi Törvényszék elnöke. Mivel Takácsot Orbán Viktor környezetéhez tartozó embernek mondják, így a bíróságon nem örülnek annak, hogy a politika ilyen módon is betette a lábát hozzájuk.

Közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz a rendőrség, miután néhány héttel ezelőtt kormánypárti önkormányzati képviselők randalíroztak Vácon. A Pest Megyei Rendőr-főkapitányság kizárási indítványt terjesztett elő, Komárom-Esztergom megyébe került át a vizsgálat. Amíg az eljárás le nem zajlik, a Fidesz-KDNP váci szervezete nem foglalkozik a történtekkel – közölte szerkesztőségünkkel Pető Tibor elnök.

Az ügyészség után a bíróság sem látta fontosnak, hogy a DunaCity Budapest Ingatlanfejlesztő Kft. ingatlanja, az állam által kinézett olimpiai falu lehetséges helyszíne bűnügyi zár alá kerüljön. A vádlottak, Tarsoly Csaba és társai arra hivatkozva kérték ezt, hogy kárpótolni lehessen a befektetőket. Tarsolyék jelezték azt is, hogy attól tartanak, a több százmilliárdos ingatlanvagyont a végelszámoló jóval áron alul kívánja majd értékesíteni.

„A mostaninál korruptabb kormány nem volt az elmúlt 26 évben Magyarországon” – mondta Tényi István egy interjúban. Az ország feljelentőjének is nevezett férfi szerint hiába látják az emberek a korrupciót, nem tudnak ellene tenni, mert ha jelzik is azokat a hatóságok felé, az semmilyen következménnyel nem jár. Sokszor valóban úgy tűnik, hogy a rendőrség és az ügyészség nem jeleskedik a visszaélések, törvénytelenségek elleni harcban. Egyre leleményesebb magyarázatokat találnak arra, miért is nincs tennivalójuk egy adott ügyben, amiről a sajtó ír és feljelentéseket is kapnak. Ezekből szedtünk össze egy csokorravalót a tavalyi termésből.

Azt gondolná az ember, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által rendszere legfontosabb pillérének titulált legfőbb ügyész, Polt Péter az ostorát csattogtatva, perdöntő bizonyítékokat eltüntetve érte el, hogy beosztottai a politikusok számára kínos, kellemetlen ügyeket frappáns indoklásokkal szüntessenek meg, holott az emberi gyarlóság is jelentősen az ügyek kifulladására játszott. A legfőbb ügyész pályaívével, valamint az ügyészség által olykor sajátos indoklással megszüntetett politika-közeli ügyekkel már foglalkoztunk, most jöjjön az, hogy a 2002-es kormányváltás után miként dőlt dugába az előző ciklus gyanús ügyeinek számonkérése. Nem kellett nagyon erőltetni, az elszámoltatásért felelős államtitkárt viszont később elítélte a bíróság.

Komoly nemzetközi kritikát kapott a magyar bírósági rendszer korrupcióállósága, a válasz azonban várat magára. Egy tavaly júliusban publikált GRECO-jelentés szerint az igazságszolgáltatás korrupciós kockázatainak csökkentéséhez jelentősen korlátozni kellene az Országos Bírósági Hivatal bírókinevezéssel, pályáztatással és a bírák áthelyezésével kapcsolatos jogköreit, felül kellene vizsgálni a bírói etikai kódexet, valamint szűkíteni kellene a bírák mentelmi jogát. Ilyen javaslatok előkészítésének vagy legalább megfontolásának azonban egyelőre nyoma sincs.

A tervezettnél drágábban vásárolt be a Handó Tünde által vezetett hivatal, ráadásul egy használt hardver alkatrészek forgalmazásával foglalkozó cégtől.

Bennfentes információk alapján tavaly újranyitották a Hajdú-Bét Zrt. csődtörténetének nyomozati aktáit: alaposnak látszott a gyanú, hogy tizenkét évvel ezelőtt vagyonkimentés történt a cégből. A pénzügyőrök az egykori wallisos cégvezetők közül a privatizációs Fidesz-ikont, Gansperger Gyulát hallgatták ki gyanúsítottként, Nagy György, nemzeti gázbizniszfelelősnek gyanúsítotti idézést küldtek, Bajnai Gordon volt miniszterelnök pedig csak tanúskodott.