K-Monitor Adatbázis

Ítéletet hirdettek ma a Kaposvári Törvényszéken abban az, általunk mindig csak korrupciós ügynek nevezett, Volvo-gate néven elhíresült ügyben (az ügyészség szerint “korrupciós jellegű” ügyben), amely a pécsi Tüke Busz 2015-ös buszbeszerzése miatt indult. A Kaposvári Törvényszék szerint azonban bizonyíthatóan nem történt bűncselekmény, ezért felmentették a négyből még állva maradt két vádlottat. Az ítélet nem jogerős.

Titokzatos offshore cég thaiföldi bankszámlája, 900 ezer euróval kitömött bőrönd fél Európán végigcipelve, no és néhány, bíróság által megszólított fideszes politikus. A Volvo-gate néven elhíresült ügyben az utolsó előtti tárgyalást tartották ma a Kaposvári Törvényszéken. Ítélet a jövő hónapban várható.

Már csak ötvenet kell aludni, és kiderül, elítélnek-e valakit első fokon a Volvo-gate néven elhíresült büntetőperben, amelyről többször is azt írtuk, hogy Pécs elmúlt évtizedeinek egyik legkomolyabb ismertté vált korrupciós ügyéről lehet szó. A Kaposvári Törvényszéken kedden lényegében befejeződött a bizonyítási szakasz, az április végére kitűzött következő tárgyalás már az utolsó lesz első fokon, délelőtt perbeszédek lesznek, délután pedig határozatot hirdet dr. Vadócz Attila háromfős büntetőtanácsa.

Debrecen után Fóton is előtérbe kerültek a veszélyes anyagokkal zajló folyamatok miatti lakossági aggodalmak. A polgármester pert kezdeményez.

A pécsi Volvo-gate-tel kapcsolatos különös részletekre hívja fel a figyelmet Hadáházy Ákos vasárnapi Facebook-posztjában. A képviselő állítása szerint a vádiratban (amelyhez hozzájutott) nem vizsgálják, hogy kicsoda valójában az ügy harmadrendű vádlottja, és hova kerülhetett az a pénz, amihez a korrupciós ügyben hozzájutott, holott csak be kellett volna írni a férfi nevét a netes keresőbe, hogy kiderüljön: egy olyan emberről van szó, aki korábban egy Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő tulajdonában álló cég ügyvezetője volt.

A hvg.hu és a Transparency International Magyarország másodfokon megnyerte azt az adatigénylési pert, amely arra irányult: adják ki a Budapest–Belgrád vasút 5 millió forint feletti szerződéseit. Az állami cég Szijjártó Péter döntésére hivatkozva titkolta volna az adatokat, sikertelenül. Az adatokat 15 napon belül kell elküldeniük, ha nem, akkor az ügy a Kúrián folytatódhat.

A bíróság után az Alkotmánybírósághoz fordul Szél Bernadett a Budapest–Belgrád vasútvonal finanszírozására kötött, több mint 700 milliárdos hitelszerződés részleteinek titkosítása miatt.

Brit ügyészek vizsgálják, hogy az Alstom francia energia- és gépipari konszern brit leánycégeinél elkövetett korrupciós ügyeknek volt-e magyar szála.