K-Monitor Adatbázis

Tavaly szeptemberben az állami tulajdonú MVM Zrt. egyik leányvállalata eladta a 2016 óta nem működő oroszlányi erőművet. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának testvére is felbukkan. A vételárat nem közölték, ezért először adatigénylésben kértük ki, ám a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adta ki az állami vállalat. Ezután pert indítottunk, hogy megtudjuk az összeget, de a Tatabányai Járásbíróság úgy ítélte meg, hogy a vételár nyilvánosságra hozása az MVM-cég, valamint az erőművet felújítani és újra üzembe helyezni kívánó vevők üzleti érdekeit, s ezáltal hazánk energiaellátását is veszélyeztetné.

Az Átlátszó megpróbálta megtudni, mennyiért adta el a Vértesi Erőmű Zrt. az erőművet, de nem adják ki az adatokat.

Szeptember közepén jelentették be, hogy az állami tulajdonú MVM cége eladta az oroszlányi erőművet, ami 2016 óta nem működik, de fénykorában villamos és hőenergiát is termelt. Az új tulajdonos a bejelentés szerint majd korszerűsíti és 2024 elején újra beindítja. A vevő a CHP-Invest Kft. és az Újpalotai Energia Kft., amelyek mögött a francia energiaóriás Veolia mellett egy máltai offshore cég és Habony Árpád barátjának tesvére is felbukkan. A tulajdonosváltásról szóló híradásokban nem közölték az erőmű eladási árát, ezért a szerződéssel együtt kikértük az MVM leányvállalatától, de az a vevők (!) érdekeire hivatkozva nem adja ki. Pert indítunk, hogy kiderüljön, mennyi pénzt kért az állam az erőműért.

Energia-veszélyhelyzetben és háborús környezetben felértékelődnek az ország alapinfrastruktúráját jelentő érdekeltségek: az erőművek, olajcégek, földgázelosztók, áramszolgáltatók, út- és vasútépítők, távközlési monopóliumok, hadiipari szállítók. De kiknél van ez a stratégiai vagyontömeg? Jellemzően a NER legterhelhetőbb embereinél: a nyitóképünkön szereplő Mészáros Lőrincnél, Szíjj Lászlónál, a felértékelődő Hernádi Zsoltnál, Tombor Andrásnál, Jászai Gellértnél.

Titokban tartott alvállalkozókkal próbálták megmenteni a budapesti elektronikus jegyrendszert, de végül csak a veszteségeit növelték 160 millió forinttal.

Egy, a francia Veolia nevű közműkonszern többségi, valamint a NER-közeli VPP kisebbségi tulajdonában lévő cég vásárolta meg a főváros hőjének háromötödét biztosító Budapesti Erőművet.

Nincs több titok – már ami a máltai offshore vállalkozások végső haszonhúzóinak személyét illeti. Egy pénzmosás elleni uniós direktívának köszönhetően ugyanis kinyílt a törpeállam hivatalos cégjegyzéke. A Válasz Online öt olyan érdekeltséget is talált az adatbázisban, amely egyértelműen a Habony Árpád-féle üzleti csoporthoz tartozik. Az érintett gazdasági társaságok persze évek óta színmagyar, Fidesz- és államközeli bizniszeket bonyolítanak; csak azért lehetett szükség a „nemzetköziesítésükre”, hogy adót optimalizáljanak velük, illetve ideig-óráig láthatatlanná tegyék a tulajdonosaikat. Bónusz: a Habony-kör ebben a máltai hálózatban egyesült Zelles Sándorral, aki a Gyurcsány-éra főbizalmijaként a Kincstári Vagyoni Igazgatóságot vezette. Ma pedig egyebek mellett az a feladata, hogy kivegye a pénzt a TV2 műsorgyártójából.

Miért válhatnak a NER tartóoszlopaivá egykor ellenségként kezelt balos üzletemberek – olyanok, akik már régen, az MSZP–SZDSZ-időkben is az állam pénzét szívták? Kiknek bocsátott meg a Fidesz az elmaradt elszámoltatás potenciális célszemélyei közül? Biztonsági öveket bekapcsolni, „szemet gyönyörködtető” összeállítás következik!

Miért válhatnak a NER tartóoszlopaivá egykor ellenségként kezelt balos üzletemberek – olyanok, akik már régen, az MSZP–SZDSZ-időkben is az állam pénzét szívták? Kiknek bocsátott meg a Fidesz az elmaradt elszámoltatás potenciális célszemélyei közül? Biztonsági öveket bekapcsolni, „szemet gyönyörködtető” összeállítás következik!

Van Magyarországon nyolc olyan cég, amelyik úgynevezett virtuális erőművekkel foglalkozik. Egy közülük, az erőművásárlási terveire Exim-hitelkeretet is kapó VPP-csoport szabadalom-bitorlással vádolja a többieket, főleg a multikat. A piaci szereplők attól tartanak, hogy az ügy több mint egy jogi vita.