K-Monitor Adatbázis

Egy ötvenezer forintos, egy évvel a rajta szereplő dátum után vásárolt számlával bizonyítaná Süli János családi cége, hogy valódi munkára kapta az EU-pénzt, miközben a tehenészetben nem találtak a vizsgálat vezetői sem teheneket, sem mezőgazdasági munkára utaló jelet.

Ennyit követel vissza a Dél-békési Többcélú Kistérségi Társulástól a tárca egy szerintük meg nem valósult EU-s projekt miatt. A nehéz helyzetbe került polgármesterek a múlt pénteken ültek össze, de Erdős Norbert, a térség képviselője nem volt ott a megbeszélésen.

Sorozatosan marasztalja el a hatóság és a bíróság is a fideszes vezetésű Sümeget különféle, súlyos közbeszerzési szabálytalanságok miatt. Többször a felhasznált EU-s pénz egészét visszafizettették, de a város legutóbb is megúszta, mert “elengedték” a büntetést. A legfrissebb, “házon belüli” közbeszerzés ügyében a rendőrség megszüntette a nyomozást – igaz, a beruházás meg sem valósult.

Két projektre összesen 8,8 milliárd támogatást kapott a Széchenyi 2020 program uniós forrásaiból a Belügyminisztérium, az Átlátszó birtokába jutott információk szerint ugyanakkor az eljáró hatóság szabálytalanságokat talált mindkét projekt kapcsán. Úgy tudjuk, hogy albérleti költségeket, fogászati kezelést és Erzsébet-utalványt is el akartak számolni a személyi jellegű kifizetések között. Végül több mint 24 millió forintot kellett visszafizetni a szabálytalanságok miatt, a pénzt azonban végül minden valószínűség szerint nem a Belügyminisztériumnak kellett előteremtenie.

Az ország több térségében feltárt céghálózatokéhoz hasonló közbeszerzési séma nyomaira bukkant kutatásai során az Átlátszó Érden. Óvodákkal összefüggő építési közbeszerzésekre rendszeresen ugyanazokat a cégeket hívták meg. A csoport legnagyobb nyertese a 2019 előtti fideszes városvezetés óvodaügyekért felelős alpolgármesteréhez rokonsági kapcsolat révén köthető cég.

1 milliárd eurós átalány pénzügyi büntetést vállalt be a magyar kormány az uniós közbeszerzésekhez kapcsolódó szabálytalanságoknál és ezen felül kell érteni még egyedi ügyekben további pénzügyi büntetéseket – mondta a Portfolio kérdésére Anton Schrag, az Európai Bizottság regionális politikai főigazgató-helyettese a Transparency International Magyarország által ma az uniós források felhasználásáról szervezett konferencián.

A magyar kormány inkább bevállalta az Európai Bizottság által a 2014-2020 közötti időszak szabálytalan uniós pénzfelhasználására megállapított 10 százalékos átalánybírságot, mint hogy az operatív programok projektjeit külön vizsgálják. Így Magyarország tényleges büntetése 5-600 milliárd forint között lehet, azaz minden magyar állampolgár több mint 50 ezer forinttal járulhat hozzá az uniós büntetéshez.

A kormány számára készített jelentés szerint az Európai Bizottság által kritizált projekteknél nehéz lesz elkerülni a több tízmilliárdos korrekciót.

Az Európai Unió illetékesei ellenőrzésük alkalmával huszonkilenc vizsgált projektből huszonnégyben találtak kivenitvalót: a 24.hu most részletesen ismerteti az érintett ügyeket, illetve bemtuatja, melyik miatt, mennyi büntetést kell fizetnie Magyarországnak. Különféle Mészáros Lőrinc-projektek miatt például több mint húsz milliárd forint áll majd a számlán, de a Miniszterelnökség, azaz az uniós pénzeket osztó szervezet miatt is bukunk három milliárdot. Az összkár százmilliárd forintnál nagyobb lesz.

Miközben egy rakás pénzt kiad külsősöknek közbeszerzési tanácsadásért, és van egy erre a célra fenntartott állami cég is, az Állami Egészségügyi Ellátó Központ több, általa kiírt kórházi közbeszerzés súlyos szabálytalanságai miatt százmilliós bírságot fizethet.