Idén több mint 4 milliárd forintot osztanak ki a Nemzeti Tehetség Program keretein belül, de a korábbiakkal ellentétben a pályázatok több mint fele meghívás szerint bonyolódik, azaz előre megvan, hogy ki nyerhet, és mennyit. Az elmúlt években Novák Katalin intézte a programot, de mivel köztársasági elnök lett, az a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumnál maradt. A köztársasági elnök szerelemprojektjét, a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramot így kiszervezték egy, a köztársasági elnök által februárban alapított alapítványhoz, és rögtön közel 200 millió forinttal több is jutott nekik.
Az iratokból kiderül, hogy az Ubernek és lobbistáiknak sikerült bejutniuk több miniszterhez és más magasrangú döntéshozóhoz, de azt nem tudták elérni, hogy nekik megfelelően alakuljanak a szabályok, és a cég 2016 elején kivonult a magyar piacról. A kormány hivatalos álláspontja az volt, hogy az Uber akkor maradhat, ha ők is betartják a taxizásra vonatkozó szabályokat.
Az MNB tájékoztatása szerint Keserü Katalin tanácsadóként nem véleményezett, mielőtt az MNB leányvállalata megvette a testvére öt képét.
Ez a jellegzetesen magyar áldigitális folyamat annyira megtörte a szülőként érintett Hadházy Ákos képviselőt, hogy fogta magát és utánanézett, mi készült el a 15 milliárd forint uniós pénzből beindított Digitális Jólét Program (DJP) eddigi története során.
A Design Terminal vezetője a többségi tulajdonosa a CreaCity Kft.-nek, ami jövő május végéig “kormányzati stratégia kidolgozását támogató szakmai tanácsadást nyújt” Gulyás Gergely minisztériumának.
Minden jel szerint értéktelennek tartotta a Fidesz–KDNP-kormányzat a 2014-ben kiemelt kormányzati háttérintézménnyé alakult Design Terminált, ugyanis tavaly teljesen ingyen kerültek magánkézbe a szervezet értékei – értesült a Magyar Nemzet. Az immár nonprofit cégként üzemelő kreatív központ egyik tulajdonos-ügyvezetője, Böszörményi-Nagy Gergely lapunknak elmondta: nem kellett megvásárolniuk a Design Terminált, ugyanis az állam jogutód nélkül megszüntette a szervezetet mint állami háttérintézményt. Ezért magáncéget alapítottak, s mivel a Design Terminál neve, brandje és know-how-ja nem állt szellemi tulajdonvédelem alatt, ezeket nem kellett megvenniük. Mint mondta, magukkal vitték az új cégbe a humán tőkét, vagyis a stábot, csupán néhány informatikai eszközért és bútorért kellett fizetniük.