K-Monitor Adatbázis

Több mint 5,5 milliárd forint uniós pénzből zöldült a Szegedi Tudományegyetem az elmúlt 9 évben, a megtakarítás szinte láthatatlan. Pedig 800 milliót költöttek a Tiborcz-féle Eliosnál napelemekre, 1,5 milliárd forintos támogatással pedig a CBA-közeli Geotermikus Szolgáltató épített termálfűtést. Meglepő módon mégis akkor csökkent legjobban az SZTE gázszámlája, amikor központilag utasításba adták a spórolást.

Három év alatt meghatszorozta adózott eredményét a Vu Quy Duonghoz köthető, majdnem 100 trafikból álló hálózat, amely 2014-ben még csak 70 millió forintot termelt, 2017-ben viszont már 473 millió forintot.

Mint emlékezetes, a legfelsőbb magyar bíróság helybenhagyta a jogerős bírósági döntést, közpénznek minősítette a taót, és nyilvánosnak a hozzá kapcsolódó adatokat. A Transparency International Magyarország jogvédő szervezet által az Emmitől kiperelt „támogatói igazolások” azért fontosak, mert ezeken egyszerre szerepel a támogatott csapat, illetve a társasági adóját számára felajánló vállalkozás neve, valamint a felajánlott adó összege.

Az Orbán-kormány 2012 szeptemberében törvénybe iktatta, hogy 2013 közepétől csak azok árulhatnak cigarettát, akik erre engedélyt kapnak. A koncessziókat botrányos tenderen osztották ki: hamar kiderült, hogy az engedélyek nagy részét a kormánypárthoz így-úgy közelállók nyerték meg. Az Átlátszó most megvizsgálta, hogy azóta hogyan alakultak a nemzeti dohányboltok bevételei és tulajdonviszonyai. Azt találtuk, hogy míg a törvény célja szerint elvileg egy személy legfeljebb öt dohányboltot üzemeltethetne, a sokmilliárdos forgalmú üzemeltetői hálózatokba szerveződő dohányboltok végső tulajdonosai – betéti társaságok kültagjaiként – egyszerre több tucat trafikban is érdekeltek lehetnek.

Tarsoly Csaba budai villájának egy svájci cég a tulajdonosa. A céghez köthető svájci szervezet gazdasági igazgatója a magyar Valentik Csaba, aki számos CBA-s offshore vállalkozás alapításánál is segédkezett, valamint közös panamai cége is van Tarsoly Csabával.

Az utóbbi néhány évben jócskán megszaporodtak a CBA vezetőségéhez köthető vállalkozásokban a külföldi, elsősorban Svájcban bejegyzett cégek. Mára elmondható, hogy a vezetők többségének az érdekeltségi körében van olyan társaság, ahol a tulajdonosi lánc végén ismeretlen hátterű külföld vállalkozás áll.

Barátságtalan módon kényszerítette birtokon kívülre a kormány a Fidesszel egyébként jó kapcsolatot ápoló CBA tulajdonosait abból a vállalkozásból, amely jelentős hasznot húzott eddig a vasúti üzlethelységek bérbeadásából.

Különböző módon emlékeznek a csempészési ügybe keveredett Egymásért Egy-Másért Alapítványhoz fűzödő kapcsolatukra a CBA-csoporthoz tartozó vállalkozások vezetői, akik több százmillió forintot adtak a szervezetnek. Az egyik ügyvezető a négy évvel ezelőtti tanúmeghallgatásán arról beszélt, hogy az alapítvány visszautalt pénzeket a cégének, egy másik cégvezető pedig garanciát látott abban, hogy az Egy-Másértnak vannak nemzetbiztonsági kapcsolatai. A hvg.hu birtokába került vallomásokból az is kiderül, hogy a CBA-s cégvezetőket zavarták a 2006-os zavargások, az alapítvány pedig támogatta a rendőrséget, így a "célok találkoztak".

Az Egy-Másért Alapítványt furcsa körülmények között több száz millió forinttal támogató CBA-cégcsoport egyik tagjának vezetője is magas állami kitüntetésben részesült október 23-án Schmitt Páltól. A hvg.hu kíváncsi lett volna, ki és milyen szempontok alapján terjesztette fel elismerésre Baldauf Lászlót, egyelőre v árjuk a választ a köztársasági elnök hivatalától.

A hatóságokat úgy tűnik, egyelőre nem érdekli, hogy 2006-ban és 2007-ben az egyik legnagyobb hazai üzletlánchálózat, a CBA mintegy 670 millió forintos támogatást adott az Egymásért Alapítványnak. Pedig a szerkesztőség birtokába került iratok szerint volt olyan eset, hogy a szervezet képviselője kétszázmillió forintot emelt le készpénzben a számláról. A hatályos törvények szerint a számlavezető bank akár egy forint pénzmozgás miatt is tehetett volna bejelentést a hatóságokhoz, ám több jel is arra utal, hogy ez nem történt meg.