K-Monitor Adatbázis

Életet lehelne a kormány a geotermikus energia hasznosításába, ám, mint írtuk, az előzmények alapján egy szakmai szervezetnek vannak kételyei. A Magyar Geotermális Egyesület (MGtE) egy 2017-es nyilatkozatában azt írta, a hibás kormányzati támogatási gyakorlat többször vezetett sikertelen hévízfeltáráshoz, illetve rosszul vagy egyáltalán nem működő berendezések létesítéséhez, mint például Kiskunhalason. A nyilatkozat eljutott az NFM-hez is – a minisztérium szerint azonban a kiskunhalasi projekt sikeres volt, mert annak célja egy kutatófúrás volt, ami kifogástalanul teljesült. Csakhogy Kiskunhalason azóta sincs geotermikus fűtés.

Eddig csak találgatások voltak azzal kapcsolatban, hogy a Külügyminisztériumhoz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház összesen mennyi pénzt tartott a 2015-ben csődbe ment Quaestornál. A legbátrabb becslések hatmilliárd forint köré tették az összeget.

Napokon belül nyilvánosságra kerül, hogy mikor és mennyi pénzt tartott a külügyhöz tartozó Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) a Quaestor cégcsoportnál, a Buda-Cashnél és a Hungária Értékpapír Zrt-nél.

Amikor február végén kirobbant a brókerbotrány, kiderült, hogy a Földművelésügyi Minisztérium egyik cége, a TIG is sáros: több száz millió forintot bízott a később csődbe ment Hungária Értékpapír Zrt.-re. Fazekas Sándor miniszter azt állította, nem tudta, mi folyik a TIG-nél. A pénz mindenesetre odaveszett.

Továbbra sem jutnak hozzá meglévő eszközeik zöméhez a brókerkárosultak, noha elvileg a felszámolási vagyonba nem tartozó elemek haladéktalanul visszajárnának, és az Egyesült Államokból már visszajöttek az értékek. Egyre inkább a Magyar Nemzeti Bank ellen próbálnak eljárásokat indítani azok, akiknek biztosan káruk keletkezett.

A Buda-Cash és a Hungária kártalanítása sehol sem tart, de még az eddig irigyelt Quaestor-kötvényesek is csak 6 millió forintig kapnak egyelőre térítést.

Eddig szerencsétlen véletlenként könyvelték el, hogy a Buda-Cash botrányban 28 ezer katona, rendvédelmi dolgozó és titkosszolga vesztette el megtakarításait, mert mindannyian a Honvéd Egészségpénztár kliensei voltak. Az egészségpénztár vagyona nagy részét a DRB Bankcsoportnál tartotta, a betét eltűnt, és kártalanítást sem kapnak az érintettek. Valójában a pénztárt az egyik korábbi vezetője, a Buda-Cash-hez átigazoló Detre László fűzte be régi kapcsolataival.

Hiába kerülnek nyilvánosságra naponta új információk a Quaestor-ügyben, a kérdések gyorsabban szaporodnak, mint a válaszok. Különösen messze vagyunk attól, hogy kiderüljön, hogy milyen konstrukcióban, ki és mennyi közpénzt rakott a bebukott cégcsoportba, illetve hogy a befektetésekről, majd azok kivonásáról szóló döntések meghozói mit tudtak a csoport működésének kockázatairól és pénzügyi helyzetéről. Az üggyel kapcsolatos adatigénylésekre érkezett válaszokból szemlézünk.

Milliárdokat buktak önkormányzatok a brókerbotrányban és többen éppen a pénzügyi felügyelet javaslatára vitték pénzüket a Buda-Cashez. Almásfüzitő polgármestere egy ilyen esetről beszélt a Hír TV-nek. Győr egymilliárdért vásárolt államkötvényt a Quaestornál, éppen akkor, amikor a brókercég a svájci frank árfolyamának elszabadulása miatt rengeteget bukott. Részletek a videóban.