language

Kulcsszavak:

átláthatóság highlight_off

Akták:

Budapest 2024 olimpiai pályázat highlight_off

Budapest 2024 olimpiai pályázat

Budapest 2024 olimpiai pályázat

A 2024. évi nyári olimpiai játékok megrendezés jogáért az ajánlattételi verseny 2015. január 15-én indult el. A többlépcsős pályázat nyertesét a Nemzetközi Olimpiai Bizottság a perui Limában dönti el és hirdeti ki. A NOB a 2015 júliusi kongresszusán bejelentette, hogy 650 ezerről 250 ezer euróra (2015-ben 77,5 millió forint) csökkentette a rendezésre jelentkezők pályázati díját, valamint, hogy a jelentkezők között nem tartanak előszűrést, így minden város versenyben marad a végső döntésig. 

A magyar főváros mellett Hamburg, Párizs, Róma és Los Angeles pályázatát fogadta el a NOB. A német város lakossága népszavazáson utasította el a kandidálást, míg az olasz fővárosban a megválasztott, új polgármester jelentette be, hogy nem támogatja a város kandidálását a 2024-es nyári olimpia megrendezésére, így a végső döntés 3 szereplőre szűkült. 

Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) 2015. február 6-án tartott közgyűlésén az Olimpiai Védnöki Testület határozati javaslatát 125 igen és 1 nem szavazat arányban fogadva el úgy döntött, hogy javasolja a 2024-es olimpia és paralimpia budapesti megrendezését. A fővárosi közgyűlés 2015. június 23-án 25:1:1 arányban megszavazta a pályázat elfogadását és felhatalmazta Tarlós István polgármestert, hogy az országgyűlés támogató döntése után, a Magyar Olimpiai Bizottsággal közösen készítse el a város rendezési szándéknyilatkozatát és azt juttassa el a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz. Július 6-án a magyar parlament nagy többséggel megszavazta, hogy támogatja a 2024-es olimpia budapesti megrendezésének megpályázását. A határozatot nem támogatták a baloldali (MSZPDKEgyüttPM) és az LMP-s képviselők. Július 7-én Budapest és a MOB elküldte az olimpiai és paralimpiai pályázati szándéknyilatkozatát a NOB-nak. 2015 augusztusában Fürjes Balázst a budapesti pályázat kormányzati felelősének, novemberében Mizsér Attilát sportigazgatójának nevezték ki. 2015 decemberében a budapesti közgyűlés, az olimpia megrendezéséről kezdeményezett népszavazás kiírási javaslatot elutasította. Még ugyanebben a hónapban megállapodott a pályázattal kapcsolatos együttműködés részleteiről a magyar állam, a fővárosi önkormányzat és a Magyar Olimpiai Bizottság.
 
 

A pályázatok elbírálásának időrendje.

1. SZAKASZ 

2015. szeptember 23–25.: a kandidálási procedúra első tárgyalása a NOB és a pályázó városok között videokonferenciával.
2015. október 16.: a pályázók aláírják, hogy részt vesznek a procedúrán, és átutalják a NOB-nak az 50 ezer dolláros első pályázati részletet.
2016. január 6.: a pályázó városoknak le kell védetniük az olimpia évszámmal ellátott szimbólumát, ami hazánk esetében „Budapest 2024”.
2016. február 17.: el kell juttatni a NOB-hoz az első pályázati dokumentációt a vízióról, koncepcióról és stratégiáról. 
2016 júniusa: miután a NOB munkacsoportja a városokkal folytatott konferencián értékeli a tervezeteket, a végrehajtó bizottság lezárja az első szakaszt. Értékeli az okmányokat és megnevezi, kik jutnak tovább a második szakaszba.

2. SZAKASZ

2016 júliusa: egy hónappal az első szakasz lezárása után a pályázó városoknak a második 50 ezer dolláros pályázati részletet is be kell fizetniük.
2016. október 7.: el kell juttatni a NOB-hoz a második pályázati dokumentációt az irányításról, jogi háttérről és költségvetésről. 
2016. november/december:
 a pályázó városok részt vesznek a riói szervezők jelentéstételén Tokióban

2016 decembere: a végrehajtó bizottság lezárja a második szakaszt. Értékeli az okmányokat és megnevezi, kik jutnak tovább a harmadik szakaszba.

3. SZAKASZ

2017 januárja: az utolsó szakaszra kért pályázati összeg (150 ezer dollár) befizetése. 
2017. február 3.: el kell juttatni a NOB-hoz a harmadik pályázati dokumentációt a játékok pontos lebonyolításáról, élményekről és a helyszínek hagyatékáról.
2017. február–június: az értékelő bizottság helyszíni látogatásai, erre a pályázók reagálhatnak.
2017 júliusa: a NOB közzéteszi az értékelő bizottság jelentését.
2017 júliusa: a pályázók a NOB-tagságnak nyújtanak tájékoztatást 
2017 szeptembere: a pályázó városok utolsó prezentációja a NOB limai közgyűlésén, az utolsó értékelő összegzés, a 2024-es játékok rendezőjének kiválasztása.


A Magyar Narancs információi szerint  legalább 20, de inkább 37 milliárd forintnál tartanak a 2024-es budapesti olimpiai pályázat költségei, a különbséget az atlétikai stadion céljára megvásárolt telek jelenti. (2017.02.05.)


2017. február 18.-án a Momentum 266 151 aláírást adott le annak érdekében, hogy Budapesten helyi népszavazást írjanak ki a kandidálás visszavonásáról. A népszavazási kérdés így hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros Önkormányzata vonja vissza a 2024. évi nyári olimpiai és paralimpiai játékok megrendezésére irányuló pályázatát?". Ennek nyomán a Budapest 2024 Zrt. felfüggesztette a megkötött szerződéseket, új megrendelést nem adnak ki, és nem használja fel a pályázatra elkülönített költségvetést.


A közhangulat megváltozását érzékelve 2017.02.22.-én a miniszterelnök, a főpolgármester és a MOB vezetőjének találkozóján az a közös elhatározás született, hogy Magyarország visszalép a pályázattól. A Miniszterelnöki Kabinetiroda aznap este arról tájékoztatta az MTI-t: a kormány határozatot hozott arról, hogy javaslatot tesz a fővárosi önkormányzatnak, valamint a Magyar Olimpiai Bizottságnak a 2024. évi budapesti olimpia és paralimpia megrendezésére irányuló pályázat visszavonására. Az elfogadott kormányhatározat megállapítja: “Budapest és Magyarország számára az olimpia nemzeti ügy. (...) Az elmúlt hónapokban a korábban létrejött egység felbomlott, az olimpia ügye nemzeti ügyből pártüggyé vált. Ezért a felelősség a korábbi döntésükből kihátráló ellenzéki pártokat terheli”.

A Budapest 2024 eddigi költéseit a szervezet üvegzseb-oldalán követheted nyomon.

 

 

 

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [22]  Oldalak:   1 2 3   >  >>

Másfél év alatt több mint 16 milliárd forintot költöttek el a befuccsolt olimpiát szervező cégnél

Előző cikkünkből kiderült, hogy bár még egy kapavágás sem történt Paks 2 kapcsán, csak bérekre és járulékokra már elment 15 milliárd forint. Ebben a cikkben arról lesz szó, mennyi közpénzbe került az, hogy Magyarország nem rendezett olimpiát Budapesten.

Két kézzel szórta a pénzt az Emmi olyan sporteseményekre, amiket a budapesti olimpiára hivatkozva rendeztek meg

Három kormányhatározat is megjelent, az egyikben a kormány 21 milliárdot bízott rá az Emmire, hogy azt ossza szét sportcélokra, de azonnal, és napokon belül fizesse is ki.

Csendben tovább álmodják Orbán olimpiai álmát

Nemcsak a terveket, hanem a terepet is készítik elő az olimpiai atlétikai stadionnak. A teljes beruházás legalább 100 milliárd forintba kerül.

Titok, hogy a budapesti olimpiára kapott pénzeket mire költik a sportszövetségek

Tóth Bertalan szocialista frakcióvezető közérdekűadat-igényléssel fordult az EMMI-hez, hogy megtudja, pontosan mire ment el az a 21 milliárd forint, amit sportegyesületek és szövetségek kaptak 2016. decemberében a kormánytól.

Milliárdokat költenek el Budapest2024 néven, noha az olimpiai pályázatot visszavonták

Három és fél milliárd forint támogatást adott decemberben a kormány a nem kiemelt sportágaknak Budapest 2024-es olimpiai pályázatához kapcsolódó támogatásként. Noha a projekt leállt, a pénzt nem kell visszafizetni: lesz iskolai golfprogram és íjászközpont egyaránt. Több szövetség viszont hallgat arról, mire költi a kiutalt közpénzt. Mi épül például Alcsútdobozon?

Egy évig titkolta a Budapest2024 Zrt., hogy Csetényi Csaba cégével szerződött

A budapesti olimpiai pályázat visszavonása után két hónappal, a NAIH két felszólítását követően válaszolta meg a Budapest2024 Zrt. az Átlátszó egy évvel ezelőtti adatigénylését. Így most derült ki, hogy a Network360 Kft. tavaly áprilisban 184,6 millió forintért szervezte a Budapest olimpiai pályázatát ünneplő fesztivált.

Megy a sumákolás az elbukott olimpia szerződéseivel

Budapest 2024 Zrt.-től az Együtt közérdekű adatkérésre kapott válasz alapján megalapozott a gyanúja annak, hogy az olimpiai pályázattal kapcsolatban kötött szerződéseket a mai napig sem függesztették, illetve mondták fel - mondta Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke mai sajtótájékoztatóján. Ezzel a társaság vezetői a kötelességüket megszegve az elmúlt egy hónapban több százmillió forint kárt okozhattak a magyar adófizetőknek.

680 millióért készültek reklámfilmek a budapesti olimpiáról

A Momentum Mozgalom kikérte az olimpiai pályázatért felelős Budapest 2024 Zrt.-től a cég összes szerződését. A párttá alakuló szervezet azonban csak egy listát kapott a partnerek nevével, a szerződések tárgyával és összegével, magukat a szerződéseket nem, ezért a Momentum pert indít. Arra kíváncsiak, pontosan mire költi a cég a pályázat előkészítésére szánt 15 milliárd forintot.

Így folytak el a milliárdok az olimpiai pályázatra

A szerényebb számítások szerint is a tízmilliárd forintot közelíti az összeg, ami eddig az olimpiai pályázatra ment el. A pályázati anyagok mellett a hazai reklámozásra költöttek nagyon sokat, az árak pedig menet közben egyre tovább nőnek.

A világ szeme rajtunk lesz! – Fürjes Balázs az átláthatóságról, a finanszírozásról és az esélyekről

Budapest számára Barcelona a jó példa. A barcelonai olimpia igazi sikertörténet. A diktatúra utáni átmenetet zárta le Spanyolország az olimpiával, és nyitott új korszakot. A gazdaságnak, a turizmusnak és a katalán léleknek nagyon jót tett az olimpia, e nélkül a város nem tartana ott, ahol – nyilatkozza lapunknak Fürjes Balázs, a 2024-es olimpiai és paralimpiai pályázat vezetője.
Találatok: [22]  Oldalak:   1 2 3   >  >>