1989 óta folyamatosan működő kereskedelmi televíziócsatorna. Eredetileg Argo TV néven indult, agrárcsatorna volt. 2003-ban tulajdonosváltás következett be, a televízió részvényeinek felét felvásárolta egy, a Hit Gyülekezetéhez közelálló befektetői konzorcium. 2005-ben a csatorna neve Atv-re rövidült. 2010-ben indult el a nagy felbontású adása, azóta jóval elérhetőbb lett a csatorna. Vezérigazgatója Németh S. Szilárd a Hit Gyülekezetének alapítójának fia.
2020 májusában az Átlátszó azt írta: "kijelenthető, hogy a liechtensteini offshore cég kiiktatásával a cégstruktúrából Németh Sándor magánszemély közvetlenül és érdekeltségein keresztül az ATV Zrt. többségi tulajdonosává vált."
2016 decemberében tárta fel az Index, hogyan jutottak messze áron alul önkormányzati lakások bérleti jogához az első kerületben, a Várban a Fideszhez, vagy a fideszes polgármesterhez közel állók. A módszer és a jogszabályi kiskapu nagyon hasonló ahhoz, ahogyan a Belvárosban Rogán Antal és utódja polgármestersége alatt szórták ki a kerület ingatlanvagyonát. A kerület a területhasználattal és a parkolással kapcsolatos határozataiban is vitatható módon kedvezett bizonyos köröknek.
Támogass minket rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
Személyesen az I. kerületi polgármester, Nagy Gábor Tamás, aki a lakásbérleti pályázatokat intézte is érintett volt a lakásmutyiban: a polgármester exfelesége 100 ezerért bérelhetett egy 100 nm-es vári lakást, míg az önkormányzat pénzügyi igazgatója 60 ezerért, egy 52 nm-es vári lakást. A polgármester maga egy 71 négyzetméteres lakást bérelhet 2013 óta 81 ezerért a Táncsics utca 23.-ban. A helyi szabályozás szerint a lakásbérleteket átláthatatlanul intézték, a polgármester határozta meg a pályázatok adminisztratív szabályait, kiírási feltételeit, elbírálási szempontjait is. A kiadott bérleti szerződésekről csak a lejáratkor, öt év elteltével értesültek a képviselők, amikor megérkezik eléjük a javaslat az öt évre szóló meghosszabbításról. Akkor már névvel, címmel, bérleti díjjal jön a határozattervezet, és hivatkozik a bérbeadási rendeletnek arra a passzusára, hogy a polgármester előterjesztése alapján már a testület is dönthet bérbeadásról. A kerületben havi 400-450 ezer forint körül lehetne hasonló lakásokat bérelni piaci áron. A polgármester sommás válaszban hárította el a vádakat: "1. Jogszerű-e? Igen. 2. Igazságos-e? Igen. 3. Méltányos-e? Igen. 4. Etikus-e? Igen." A nem műemlék épületben lévő önkormányzati bérleményeket ráadásul öt év után a piaci ár feléért vásárolhatják meg az ott lakók.
2016 decemberében tárta fel az Index, hogyan jutottak messze áron alul önkormányzati lakások bérleti jogához az első kerületben, a Várban a Fideszhez, vagy a fideszes polgármesterhez közel állók. A módszer és a jogszabályi kiskapu nagyon hasonló ahhoz, ahogyan a Belvárosban Rogán Antal és utódja polgármestersége alatt szórták ki a kerület ingatlanvagyonát. A kerület a területhasználattal és a parkolással kapcsolatos határozataiban is vitatható módon kedvezett bizonyos köröknek.
Támogass minket rendszeres adományoddal,
hogy a korrupciós ügyek ne tűnjenek el a süllyesztőben!
Személyesen az I. kerületi polgármester, Nagy Gábor Tamás, aki a lakásbérleti pályázatokat intézte is érintett volt a lakásmutyiban: a polgármester exfelesége 100 ezerért bérelhetett egy 100 nm-es vári lakást, míg az önkormányzat pénzügyi igazgatója 60 ezerért, egy 52 nm-es vári lakást. A polgármester maga egy 71 négyzetméteres lakást bérelhet 2013 óta 81 ezerért a Táncsics utca 23.-ban. A helyi szabályozás szerint a lakásbérleteket átláthatatlanul intézték, a polgármester határozta meg a pályázatok adminisztratív szabályait, kiírási feltételeit, elbírálási szempontjait is. A kiadott bérleti szerződésekről csak a lejáratkor, öt év elteltével értesültek a képviselők, amikor megérkezik eléjük a javaslat az öt évre szóló meghosszabbításról. Akkor már névvel, címmel, bérleti díjjal jön a határozattervezet, és hivatkozik a bérbeadási rendeletnek arra a passzusára, hogy a polgármester előterjesztése alapján már a testület is dönthet bérbeadásról. A kerületben havi 400-450 ezer forint körül lehetne hasonló lakásokat bérelni piaci áron. A polgármester sommás válaszban hárította el a vádakat: "1. Jogszerű-e? Igen. 2. Igazságos-e? Igen. 3. Méltányos-e? Igen. 4. Etikus-e? Igen." A nem műemlék épületben lévő önkormányzati bérleményeket ráadásul öt év után a piaci ár feléért vásárolhatják meg az ott lakók.
2017-2018-ban tovább folytatódtak a kedvezményes lakáseladások és bérbeadások. Olyan cégek, személyek jártak jól vele, mint a Magyar Turisztikai Ügynökség , Garancsi István, és Zsidai Roy.
Aznap tette közzé a képviselők számára a Budavári Önkormányzat az új lakásrendelet-tervezetét, amikor a Fővárosi Főügyészség az ATV Híradójának megerősítette, hogy nyomoznak a lakás-bérbeadások ügyében. A Párbeszéd képviselője szerint az új lakásrendelet nem ad megnyugtató válaszokat a korábban is problémás kérdésekre. A Várban nem csak maga a polgármester, hanem több, kormányközeli személy is kedvezményesen bérel önkormányzati lakást.
