K-Monitor Adatbázis

A magánszektor arra panaszkodik, hogy a kormány csak szavakban támogatja a szélerőmű-fejlesztéseket, valójában semmi nem történik. Az állam szerint ez nem igaz, csak értelmes kooperációkat szeretne támogatni. Szijjártó nemrég arról beszélt, hogy a kormány nem akarja szélerőművekkel tönkretenni az ország gyönyörű tájait.

A Kapuvár közelében lévő csatlakozási ponton az állam által is feltőkésített Central European Opportunity Magántőkealap egyik cége és a tatabányai Euronergy Arrabona fejleszthetnek együtt, összesen 695 megawatt kapacitást.

Ma már nem nagyon lehet azt mondani, hogy teljesen esélytelen lenne egy 2026-os kormányváltás, arra az esetre pedig ennek a társaságnak az elemi érdeke, hogy minél több likvid eszközük legyen, amit el tudnak vinni és elérthetetlenné tenni a vagyonukat. Így kommentálta a Hírklikknek Bodnár Zoltán a híreket, melyek szerint az állam sorra vásárolja fel az Orbán-vő, Tiborcz István és társa(i) érdekeltségébe tartozó vagyonelemeket. Az MNB korábbi alelnöke szerint kockázatos lenne egyik pillanatról a másikra piacra dobniuk a nem készpénzben megtestesülő irdatlan vagyontömeget, s 2026 elejére hagyni a vészmenekülési forgatókönyvüket.

A szóban forgó cég a Csillagok háborúja egyik bolygója után kaphatta a nevét.

Ezúttal az MVM egy állami hitelből is fejlesztett, nyereségesen működő napelem-parkot vett meg a kormányfő vejéhez tartozó cégektől.

A szuverenitás jegyében a kormány immár állami elővásárlási joggal is korlátozza a hazai naperőművek eladását, de az extraprofitadó is riasztja a külföldi befektetőket. Így a napelemparkok csak a kivételezettek számára csábító beruházások, mindenki más legfeljebb hőgutát kaphat a jelenlegi megtérülési számok láttán.

A Central European Opportunity Magántőkealap ingatlanhasznosításra megalapította a SOF-24 Kft.-t, amely a korábbi hírek alapján a pesti Duna-korzó 1982-ben épített szállodájának felújításáért lesz felelős.

Az alábbiakban három dolgot bizonyítunk. Egyfelől, hogy a Tiborcz István „zsebeként” azonosított Hornung Áronhoz majd’ 55 milliárd forintnyi osztalékjövedelem folyt be az elmúlt években – nemcsak a topmilliárdos Jellinek Dániel, hanem Balázs Attila térkő- és kavicskirály környékéről is. Másrészt, hogy ezzel a forrással együtt már legalább 427 milliárd állami vagy baráti pénz mozdult meg Magyarországon a Tiborcz-kör üzleti előmenetele érdekében. Igazoljuk továbbá, hogy a miniszterelnök veje és csapata – a cikkünk előző részében bemutatott 36 luxusingatlan-projekt mellé – ágazatokon átívelő vállalatbirodalmat épített (benne pénzpiaci, szállítmányozási, vasbetongyártó, napelemparkos, hulladékgazdálkodási, informatikai, szépségipari érdekeltségekkel).

Hiába a tiltakozás, hamarosan az ország minden szemete a Molé lesz. Ebből is látszik, mekkora érték a hulladék – főleg akkor, ha az Európai Unió százmilliárdokkal támogatja a kezelését. A szemétdombok láthatóan felkeltették a kormányközeli milliárdosok figyelmét is.

A Mol Nyrt., Mészáros Lőrinc és Pintér Sándor bizalmi köre is vásárolt mostanában hulladékos cégeket. Pedig az elmúlt fél évben nem sok minden történt a 35 éves hulladékkoncesszió és az ezzel járó nagy központosítás ügyében. A Mol Nyrt. szeretné konszolidálni a piacot, de a különböző hulladékáramokban (vas, papír, műanyag, bio, gumi, üveg) lehetnek majd kiemelt partnerei is, talán ezért is indult meg már most a tülekedés.