K-Monitor Adatbázis

Egy 2005 nyarán indult közbeszerzési eljárás után 2006-ban Budapest szerződést kötött a francia Alstom céggel a 2-es és 4-es metró szerelvényeinek legyártására. A hatóságok azonban minőségi kifogások miatt megtagadták a kocsik üzemeltetéshez szükséges engedélyek kiadását, ezért Budapest időbeli teljesítés hiányában felbontotta a szerződést. A kontraktus azonban többek között köti, hogy ha a metrószerelvényeknek nem sikerül megszerezni az engedélyeket, az Alstom azért nem tehető felelőssé. Ez alapján fordult az Alstom a nanterri bírósághoz, amely első fokon jogatlannak ítélte a főváros szerződésbontását és megtiltotta a bankoknak, hogy lehetővé tegyék a BKV számára a teljesítési garanciák lehívását és a közlekedési vállalalt által kifizetett előleg visszafizetését.

2015 végén a fővárosi önkormányzat ideiglenes vizsgálóbizottsága nyúlt újra hozzá az ügy közbeszerzésének szabálytalanságaihoz. A testület 2016 januárjában megállapította, hogy az eljárásnak "nehezen lehetett volna" más nyertese, mint az Alstom. A brit Súlyos Csalások Elleni Hivatal 2018 december végi közleménye szerint három Alstom-vezetőt bűnösnek találták abban, hogy megvesztegették a Litvániai Erőmű tisztviselőit és vezető litván politikusokat. Megállaptották: "Az Alstom-csoporton belül széles körben elterjedt a korrupció kultúrája." A vizsgálat során több mint 30 országgal, köztük Magyarországgal működtek együtt. A nyomozás kiterjedt Magyarországra is a budapesti metrókocsik kapcsán, de ezt a nyomozást felmentéssel lezárták. Az M2 és M4 metróvonalakra kiírt közbeszerzési eljárás során megkötött szállítási szerződésekkel kapcsolatos magyar nyomozásban a Központi Nyomozó Főügyészség hat személyt hallgatott ki gyanúsítottként. 2019 áprilisában a Központi Nyomozó Főügyészség gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette miatt emelt vádat négy személy ellen a Fővárosi Törvényszéken. A vádirat szerint a francia Alstom cég megvádolt vezető tisztségviselője a BKV által az M2-es és M4-es metróvonalakat érintő járműbeszerzésre 2005 júniusában kiírt közbeszerzési eljárásban az Alstom vezette konzorcium győzelme érdekében a közbeszerzési eljárás eredményét befolyásolni képes ismeretlen személyt vagy személyeket milliós nagyságrendű euró átadásával vesztegetett meg.

Kép forrása: Index

A 2013 elején megnyílt kulturális, szórakoztató és kereskedelmi központ ötlet- és tervpályázatát 2007-ben nyerte el a Porto Investments Kft. nevű projektcég, az építési engedélyt pedig 2009-ben adta ki a Ferencvárosi Önkormányzat. A Fővárosi Önkormányzat arra kérte a Portot, 4 millió eurós bankgaranciával biztosítsa a befektetést, hiszen ez minimum elvárható egy 3 millióval alapított kft.-től, amikor éppen 8 milliárd forint hitelből készül finanszírozni az építkezést Amikor azonban a Porto nem tudta megszervezni a bankgaranciát, az épület (majdani) nagyobb építési alvállalkozói adták össze a pénzt.

Az épület 2010-re, majd 2011-re tervezett átadása is elmaradt. megcsúszott. A Porto és az önkormányzat egyaránt azzal vádolták egymást, hogy az általuk kötött szerződést a másik nem tartotta be, majd a Porto fel is mondta azt, és több per indult az ügy tisztázása érdekében. Mindeközben a befektetést finanszírozó MKB a problémás ügyek miatt elzárta a pénzcsapot. Budapest Főváros Önkormányzata 2012 nyarán birtokba vette az épületegyüttest és megkezdte az amortizáció és a kivitelezés hiányosságai miatt szükséges javításokat, a megnyitáshoz szükséges munkálatokat.

2017 novemberében a kormány úgy döntött, megvásárolja Budapest Önkormányzatától az épületet, amit aztán átadott a Magyar Turisztikai Szövetség részére.