K-Monitor Adatbázis

Portik Tamás egykori katonája az Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság összevont perén kijelentette, biztos abban, hogy az egykori marketingigazgató nem egyedül, hanem volt cégtársaival, Drobilich Gáborral és Ferencsik Attilával egyetértésben döntött Boros József Károly likvidálásáról. Beszélt arról is, tanúja volt, ahogy a három férfi Prisztás József sorsáról is egyeztetett, és akit, ha „nem változtat a hozzáállásán”, akkor a Fogorvossal, azaz Roháccsal fognak megöletni.

Üzleti vita, személyes sértés vagy orosz ajkú bűnözők akciója miatt kellett meghalnia a tanúk elmondásai alapján Prisztás Józsefnek 17 évvel ezelőtt – a tárgyalásokon eddig elhangzottak alapján. De volt olyan tanú is, akit nem érdekelt az emberölés miértje. Az ügyészség mindezek ellenére biztos abban, hogy az egykori energolos Portik Tamás és két társa egy budai ingatlanért végzett a kilencvenes évek egyik leggazdagabb magyarjával.

Nemcsak Portik Tamásra, de azokra is terhelő vallomást tett az Aranykéz utcában 1998-ban felrobbantott Boros Tamás, akik most a Prisztás-gyilkosság ügyében tanúként szerepelnek.

Prisztás József volt az első áldozata a magyar maffiaháborúnak, amely 1996-ban indult és nagyjából öt éven át tartott, és amelyet emberölések, gyilkossági kísérletek és robbantások kísértek. A rendőrök az ügyek nagy részét nem tudták felderíteni, a felelősök, a megbízók és a végrehajtók elszámoltatása elmaradt. Huszonhat ügyből másfél évtized után talán ötöt zárhat le bírósági ítélet.

Egyre bonyolódik a kilencvenes évek alvilági leszámolásaival összefüggésben letartóztatott Portik Tamás körüli ügy, folyamatosan újabb szereplők bukkannak fel a hírekben. Összefoglaltuk az eddigi történéseket azoknak, akik már elvesztették a fonalat!

„[Kerekes] kijelentette, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatalnál tábornok, Guriga a fedőneve, fényképes igazolványt is mutatott. [...] Kérte, hogy hivatkozzam magas szintű politikai kapcsolataira, Szilvásy Györgyre, Szekeres Imrére” - mondatok a kecskeméti törvényszéken folyó milliárdos csalási ügy elsőrendű vádlottjának korábbi vallomásából.

A vallomása utáni fenyegetések hatására Boros Tamás hosszabb ideig külföldön bujkált. A vele ekkor készült interjút leadta a televízió. A férfi ezután hazatért. 1998. július 2-án Boross jogi képviselőjével együtt a Budapest belvárosában lévő Aranykéz utcában egy 126-os Polski Fiatba rejtett - Budapesten addig és máig felrobbantott legnagyobb erejű - pokolgép áldozata lett. A robbantás következtében járókelők is meghaltak; az akció nyilvánvaló demonstráció volt: így jár, aki fecseg. E leszámolás után hosszabb csönd következett.

Javában zajlott a területi felosztás, amikor 1997 elején Boros Tamás elhagyta a ContiCart, és - egy, a solymári házát ért fegyveres támadás után - védelmet kérve önként jelentkezett a rendőrségen, majd vallomást tett. Borosnak a robbantássorozat s az egész alvilági háború talán legkritikusabb pillanatában „eredt meg a nyelve". Állította: súlyos tényekkel tud szolgálni a szervezett bűnözésről, illetve az azzal kapcsolatban álló politikusokról és rendőri vezetőkről.

A konfliktusok mindinkább két pólus, az oroszok és a ContiCar-csoport között zajlottak. Az adok-kapok előbb csupán figyelmeztetés szintjén indult meg, kézigránátokat dobáltak egymás érdekeltségeire. 1996-ban már jól lehetett érzékelni, hogy a kialakult helyzet, vagyis az alvilági csoportok közti feszültség az ország közbiztonságának egészét fenyegette, s ezzel együtt mind többször szóba került a problémát sem kezelni, sem pedig megoldani nem tudó rendőri vezetés lecserélése.

Az illegális olajkereskedelem és az ahhoz kapcsolódó járulékos alvilági üzletágak jövedelmezőségét látva magyar „üzletemberek” is munkához láttak. Megalakult a ContiCar cégcsoport és az Energol Rt., s ezek a cégnevek utóbb sűrűn szerepeltek a bűnügyi krónikáiban.