K-Monitor Adatbázis

A rendelet lényegében meghosszabbítja az eredeti döntést, és közben tovább szűkíti a települések pénzügyi mozgásterét.

Továbbra is csak az iparűzési adó felét fizettetné meg a vállalkozásokkal Parragh László, ami a kormánynak is kapóra jönne, kénytelen ugyanis az elvárt béremelésért cserébe könnyíteni a cégek terhein.

Sok esetben csak ürügy volt a járvány ahhoz, hogy nyakló nélkül költekezzen a kormány. A szétszórt ezermilliárdok nagy része a politikai szövetség kiszélesítését szolgálta, például sportra és egyházi kiadásokra is rengeteg ment el.

A járványvédelmi tartalék egy jó része a járványhoz legfeljebb érintőlegesen kapcsolódó tételekre ment el, ráadásul még a zárszámadás alapján is áttekinthetetlenül, egyedi, nem nyilvános döntések alapján. A rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékából nagyrészt egyáltalán nem rendkívüli kifizetések történtek, a gazdaságvédelmi alap pedig nagyrészt a normál működést finanszírozta, például a Budai Vár átépítését.

A járvány miatt bajba került vállalkozások célzott támogatását biztosan nem valósítja meg a helyi iparűzési adó (hipa) felezése, hiszen a kedvezményezett körbe sok száz tőkeerős tulajdonossal rendelkező és/vagy komoly haszonnal működő külföldi kkv is bekerült. Egyebek közt nagy nemzetközi márkák kirendeltségei, sikeres pénzügyi-befektetési cégek, gyógyszerkereskedők, valamint állami megrendelésekkel elhalmozott szereplők is jól járnak az önkormányzatok és a helyi közösségek rovására. A nyertesek többsége magyar cég, de ezek jellemzően nem a válságágazatokban aktívak.