2015 óta érdemi előrehaladás nem történt a csődbe jutott értékpapírcégek ügyfeleinek kártalanításában. A vagyon jó részének időközben "nyoma veszett".
Riportsorozatunkban a Quaestor belső embereivel folytatott beszélgetések, a birtokunkba került nyomozati anyagok, levelezések és a felszámolás során született dokumentumok alapján térképezzük fel, miért kellett bedönteni a vállalatot. A csőd után százmilliárdos cégvagyon tűnt el.
Másfél évtizede folytat háborút Pilisborosjenő sváb kisebbségével egy távol-keletig nyúló érdekkör, felhasználva a település polgármesterét Küller Jánost is, aki minden módszert és eszközt bevet, hogy gátolja, lassítsa a kárpótlási telkek beépítését. A panaszosok szerint azok a kárpótoltak, akiktől a kommunizmus idején egyszer már elvették mindenüket, egy jól kitalált ingatlanspekuláció, és az ahhoz asszisztáló polgármester által vezetett önkormányzat jóvoltából újra kisemmizetté váltak. Azt állítják, hogy a háttérben milliárdos szocialista brókerek érdekei húzódnak, akiket kiszolgál a helyi vezetés. Jól jelzi ezt, hogy az egyik ingatlanmachinátor, Sáhó Tibor tanácsadóként tárgyal, intézkedik az önkormányzat nevében. Mindeközben a falu megrekedt a múlt században, megfelelő infrastruktúra, úthálózat nélkül.
Rágalmazás és becsületsértés miatt a Magyar Nemzeti Bank büntetőfeljelentést tesz a bűnszervezetben elkövetett csalással vádolt Tarsoly Csaba ellen. A Quaestor volt elnök-vezérigazgatója a Magyar Narancsnak adott interjúban tett olyan állításokat, amelyeket cáfol az MNB.
Az adóhatóságra és a Nemzeti Nyomozó Irodára mutogat a jegybank, miután egyik cikkünkben Torba Tamás közgazdász felvetette, hogy a nemzeti bank és a pénzügyi felügyelet is felelős lehet a brókerbotrányokért. A szakértők szerint nem igaz, hogy nem állt rendelkezésre elég adat a csalások kiszűréséhez.
Prominens személyekkel, közéleti szereplőkkel, ismert kormánypárti és ellenzéki politikusokkal állt kapcsolatban a letartóztatása előtt a Buda-Cash Brókerház milliárdos csalással és sikkasztással vádolt alapítója, Pintér Zoltán – legalább is ez derül ki a brókerbotrány nyomozati irataiban megtalálható, a Buda-Cash-vezérhez köthető telefonok híváslistáiból. Közéjük tartozik például az offshore-botrányba belebukó volt szocialista kincstárnok, Boldvai László, Oszkó Péter volt pénzügyminiszter és az LMP egykori társelnöke, Schiffer András is. De Pintér kontaktjai között szerepel – nem annyira meglepő módon – a 90-es évek “sztárzsaruja”, Doszpot Péter, az Index korábbi tulajdonosa, a Fidesz egyik országgyűlési képviselője, a Quaestor-botrány fővádlottja, Tarsoly Csaba, valamint Volner János, a Jobbik frakcióvezetője is. Noha Welsz Tamás neve nincs rajta a Buda-Cash alapítójának híváslistáján, a nyomozati iratokból világosan kiderül, hogy ismerték egymást, és éppen Welsz halála napján foglaltak le a hatóságok Pintérre nézve terhelő dokumentumokat a gyanús körülmények között elhunyt vállalkozótól.
Első fokon, nem jogerősen házi őrizetre változtatta a Buda-Cash brókerház alapítójának előzetes letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság - jelentette a 24.hu.
Perek zajlanak, törvények (vagy jogszabály-módosítások) születnek, néhányan segítséget remélnek, mások pedig a szolidaritás határain s a bizalmon meditálnak.
Előzetes letartóztatásba helyezte a Buda-Cash Brókerház egykori vezetőjét pénteken a Budai Központi Kerületi Bíróság.
