K-Monitor Adatbázis

A futball-világbajnokság „miatt” fölöttébb csekély figyelmet kapott a Debrecen két játékosának eltiltása.

Pillanatnyilag nem tudni, mivel vádolható meg a rendszerváltás utáni legnagyobb pénzügyi stiklit elkövető Kulcsár Attila, akinek büntetőperét négy év után elölről kezdik.

A Fővárosi Ítélőtábla csütörtökön hatályon kívül helyezte a Kulcsár-ügyben hozott elsőfokú döntést és új eljárásra utasított. A bíróság ezzel igazat adott a Fellebbviteli Főügyészségnek, amely szerint az elsőfokú ítéletben olyan súlyos eljárási hibák vannak, amelyeket másodfokon nem lehet kijavítani.

Ritka egyetértés alakult ki a vád és az elsőrendű vádlott, Kulcsár Attila között a hét éve húzódó K&H-ügyben: mindkét oldal nagyjából azonos érvek alapján kéri, hogy az első fokú eljárást ismételjék meg, azaz kezdjék elölről az egész ügy tárgyalását. Összeszedtük a legfontosabbnak tartott hibákat.

Nincs összehasonlítási alap, de Zuschlag János 8,5 éves börtönbüntetése, aminek letöltése alól nem kaphat kedvezményt, aránytalanul súlyosnak tűnik.

2000. és 2006. között a Zuschlag Jánoshoz kötődő civil szervezetek működő szervezetként feltüntetve magukat, támogatási kérelmeket nyújtottak be az ifjúsági tárcához, annak jogutódjaihoz, továbbá a Nemzeti Civil Alapprogramhoz és Budapest Önkormányzatához.

Nagyon sok olyan dolog van, amit természetesnek veszünk (számla nélküli fizetés, megrendelés, munkavégzés stb.), és nem is tartunk korrupciónak. Ez szinte teljesen beépült a magyar társadalomba.

Változatlanul talány, honnan származik az a több milliárd forint, amit a pártok kampányfinanszírozásra költenek, hiszen az állami támogatás és a különféle adományok a kiadásoknak csak töredékét fedezik.

Virágzó üzletág épült a szegénységben élő romák köré: a hálózatot korrupt hivatalnokok, szélhámos vállalkozók és maffiamódszereket alkalmazó uzsorások alkotják.

Sokkoló méreteket öltött a korrupció Magyarországon, derül ki a PricewaterhouseCoopers legfrissebb felméréséből.