language

Személyek:

Nagy Róza highlight_off

Nagy Róza

Nagy Róza (Záhony, 1951 –) magyar mérnök-közgazdász, politikus. Matolcsy György bizalmi embereként tartják számon.

1991 és 1995 között a Gazdasági Versenyhivatal szakértőjeként, majd öt éven át a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara vezető közgazdászaként, közgazdasági igazgatójaként dolgozott. 2000-ben az első Orbán-kormányban a Gazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára lett, majd 2002-ben a kis-és középvállalkozások fejlesztéséért felelős helyettes államtitkár volt a Medgyessy-kormány idején a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumban.2003-tól ügyvezető igazgató a Régió Projekt Kft.-nél. 2007-től 2010-ig a Hévízgyógyfürdő és a Szentes András Reumakórház Nonprofit Kft. stratégiai igazgatója, Molnár Lajos korábbi SZDSZ-es egészségügyi miniszter sógornője. Igazgatósága alatt helyi önkormányzati képviselők feljelentést tettek a kórház ellen gazdasági bűncselekmények gyanújával.2010-től a második Orbán-kormányban a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára. Kinevezése vitákat szült a kormányoldalon a hévízi kórház ügyei miatt. 2013 márciusától a Magyar Nemzeti Bank Főigazgatója 2015 novemberig. Részt vett a vitatott jegybanki alapítványok munkájában is: Nagy Róza az MNB főigazgatójaként, Fömötör Barna pedig jogi igazgatóként a törvényi rendelkezések szerint nem tölthetett volna be igazgatósági elnöki, illetve vezérigazgatói posztot a PADO Zrt.-ben. E cég ugyanis pénzügyi kiegészítő tevékenységet végez (az alapítványi vagyon befektetésével foglalkozik), működési engedélyét pedig felügyeleti hatóságként éppen az MNB-nek kell kiadnia. Később az összeférhetetlenséget mindkét vezető megszüntette.

 Egy gyermeke van: Kante Awa.

Találatok/oldal: Listázási sorrend:
Találatok: [32]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>

A külvilág számára egyelőre ismeretlen forrásból vett pénzgyárakat Tiborcz István

Összehangolt stratégia jegyében szerezte meg Orbán Viktor veje a Gránit Bank mellé a Diófa Alapkezelőt is. A kettő együtt tág teret kínál a kreatív pénzteremtésre.

Tokaji régió: közpénzmilliárdokból épülnek-szépülnek a luxusszállodák

Kétrészes riportunkban a tokaji régiót vettük górcső alá, ahova évek óta ömlik a közpénz a kormányzati döntéseknek köszönhetően. A támogatásokból főként a NER profitál, de jut pénz furcsa, nagyzoló, olykor értelmetlennek, feleslegesenek tűnő beruházásokra is. Helyszíni riportunk első részében az épülő és megújuló luxusszállodákat vettük sorra, drónnal szállva az impozáns épületek fölé.

A NER nyitja újra a Dunakanyar emblematikus fürdőhelyét

Több ütemben, környezetvédelmi hatástanulmány nélkül újulhat meg a szebb napokat látott lepencei strand. Az állami milliárdokkal megtámogatott beruházó szerint nincs is ilyesmire szükség.

Lepencei strand: kiemelt fejlesztési terület lett a NER-barát szállodakirály új befektetése

2007-ben zárt be a Dunakanyar talán legszebb fürdője, amelynek egykori medencéi egyedülállóak. Azóta pusztul a lepencei strand, az 53000 négyzetméteres területen csak lovak legelnek. Pedig évek óta szó van arról, hogy felújítják a strandot. Úgy tűnik, most talán tényleg sor kerül rá: a helyszínt ugyanis kiemelt fejlesztési területté nyilvánították.

A NER tényleg bevette a Balatont: mutatjuk a 42 óriásprojektet

A balatoni vitorláskikötők közelgő privatizációja előtt megnéztük, milyen érdekcsoportok mozdulhatnak rá az új tóparti lehetőségekre. Egy biztos: a Fidesz, Tiborcz, Mészáros, Garancsi, Csányi tulajdonnevekkel körülírható felsőelit az elmúlt öt évben „körülölelte” a magyar tengert. Jelenleg 42 projekthelyszínt tudhatnak maguknál – országos összesítésben pedig övék a szálloda- és mólófejlesztésre szánt közpénzek kétharmada. Ez konkrétan 138-ból 90 milliárd forintot jelent; utóbbi összegből 63,5 milliárdot hasznosítanak a NER-potentátok a Balatonnál. A kormány a szponzoráció mértékét illetően is gyémántfokozatba kapcsolt: a turisztikai beruházásaik költségének 50-70 százalékát vállalja át. Kis magyar államkapitalizmus, sokadik fejezet.

Közpénzeső hullik a NER szállodásaira

A Magyar Turisztikai Ügynökség 42 milliárd forint állami támogatást osztott szét a magyar szállodás szakmában. Egymilliárdnál többet csak a NER-oligarchák kaphattak.

Már 9 milliárdos támogatásnál jár a vállalkozó, aki összehozta Mészáros első luxusszállodáját

Méregdrága élményparkjával Szepesi Richárd a legeredményesebb a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatain, már 9 milliárd mennyei mannához jutott. A kormányhoz közeli befektetők vitték el a harmadát annak a 65 milliárd forintnak, amelyet másfél év alatt osztott ki az Orbán Ráhel tanácsaival felvértezett Magyar Turisztikai Ügynökség. Ha pedig a Kisfaludy-programnak csak a jelentősebb, 100 millió forint fölötti támogatásait vesszük figyelembe, a pénz csaknem háromnegyede a Fideszhez lojális üzleti körökhöz került.

Fotókon a milliárdos NER-közeli balatoni beruházás, ami mellett csak úgy pusztul a nádas

Igencsak szerencsés az a Balaton-parti befektető, aki közel 3 milliárdos állami támogatással készül felhúzni a Balaland nevet kapott hotelt, luxus lakó- és élményparkot. A kilátást zavaró hatalmas nádas ugyanis egyetlen röpke év alatt megbetegedett és teljesen elhalt. A hatóságok szerint ebben semmi különös nincs, a nádas már csak ilyen: pusztul.

Közpénzből is épülnek luxusszállodák - a döntésnek már megágyaztak korábban

Még ki sem írta a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) az összesen 300 milliárd forintos Kisfaludy turisztikai fejlesztési program szálláshelyfejlesztési pályázatait a balatoni térségre, amikor a tulajdonosoknak már kész tervei voltak a szállodák felújítására. A Szállodaszövetség is lobbizhatott a vissza nem térítendő állami támogatásért és segített a pályázati feltételek kidolgozásában.

Tisztogatások, műkincsláz, ügyeskedések: a Matolcsy-éra kemény ügyei

Kirúgási hullám, bizalmi állások, holdudvarépítés, kiterjesztett hatáskörök, műkincsláz, alapítványi ügyeskedések és persze e nagy Kína is szerepel a Magyar Nemzeti Bank elnökének most véget ért első ciklusát vizsgáló szemlénk lezáró részében.
Találatok: [32]  Oldalak:   1 2 3 4   >  >>